Azért tüntetnek, hogy tisztán tudjanak a következő generációk szemébe nézni

A Margit híd budai hídfőjénél kezdődő demokrácia napi tüntetésre, „Érted megyünk!” szlogennel toborozta a résztvevőket az Egységes Diákfront, az ADOM Diákmozgalom és a Civil Bázis az Országos Közös Akarat platformján. A szervezők között ott van a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. A Margit hídon átvonulók nagyjából 18.15-re érkeznek meg a Kossuth térre, ahol rövid beszédek hangzanak majd el, hogy aztán csatlakozzanak a Fridays For Future klímatüntetéshez. Nem tudni még azt sem, hogy mire a Lánchídon keresztül az alagút végén felállított színpadhoz eljutnak, hányan lesznek majd. Azt viszont már lehet tudni, hogy azok, akik ott lesznek, miért is vállalták, hogy kiálljanak és tiltakozzanak.

Schillingerné Andrea, a Civil Bázis tagja és aktivistája azért, mert a civil ellenállásban való jelenlét a reményt és a hitet jelenti a jövőben. „A reményt gyerekeinknek. A hitet, hitadást gyerekeinknek. A reményt szüleinknek. A hitet szüleinknek, hogy szép lesz a nyugdíjas lét. A reményt tanárainknak. A hitet, hogy hihetnek az oktatás jövőjében. A reményt orvosainknak, nővéreinknek. A hitet, hogy hihetnek az egészséges egészségügyben. A reményt nekünk, hogy hihetünk magunkban, erőnkben összetartásunkban.” 

Szilágyi Kitty, a Civil Bázis elnökségi tagja azért lesz ott a tüntetésen, mert fontosnak tartja, hogy „kimondjuk, ha problémát észlelünk. Azért, mert nem hagyhatjuk, hogy a diákok egyedül vigyék a vállukon a több évtizedes terheket.

Azért, mert tudom, hogy együtt képesek vagyunk egy boldogabb országot teremteni. Azért, mert óvó néni szeretnék maradni, a Katica csoport Kitty nénije.

Azért, mert én nem akarok másra várni. A saját életemért én tartozom felelősséggel. Azért, mert egy bántalmazó kormányzással szemben erőt kell mutatnunk. Azért, mert a feladás nem opció!  Én érted is megyek, de önmagamért is! A jövő a mi kezünkben van. Most. Itt. A jelenben. Gyere te is, és ne hagyd tovább, hogy elhallgattassanak. Ne hagyd tovább, hogy megalázzanak. Ne hagyd tovább, hogy bántsanak. Ne hagyd magad! A változáshoz rád is szükség van!”

Bozai Ákos, az ADOM Diákmozgalom alelnöke Szombathelyről érkezik majd a tüntetésre. A miértre, hogy miért vállalkozik erre, azt mondja: „nagyon fontosnak tartom, hogy még mindig kiálljunk a tanárokért, az egész oktatási helyzetért, és az utolsó leheletünkig ne adjuk fel ezt a harcot. Mert a kormány pontosan erre játszik, a kifárasztásos technikát választja, és látszik, hogy egyre szorosabbra húzza az oktatás jelképes nyaka körül a hurkot.  Ha most föladjuk, ha most szétszéledünk, akkor tényleg semmit nem fogunk elérni, csak adtunk egy újabb „pacsit” a kormánynak. Vagyis újra elérnék, amit ők szeretnének, és mi újra elbuknánk. Ez pedig egy diktatórikus rendszer kiépítésének az alapja.”

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője nem csak fontosnak, egyenesen kötelességének érzi, hogy ott legyen a tüntetésen. Hisz a PDSZ szervezője is ennek az eseménynek. „Azért kell a tüntetés, hogy ne kerüljön ki a közoktatás ügye a fókuszból, mert sajnos nem oldódott meg semmi. Sőt, a helyzet egyre rosszabb lesz, és erre folyamatosan fel kell hívni a közvélemény figyelmét. Ez az elsődleges cél, de emellett az is fontos, hogy próbáljunk meg minél többekkel személyesen találkozni. Nagyon sokan keresik a PDSZ-t telefonon, online formában, fórumokon, rengeteg a kérdés, rengeteg a probléma, és egy ilyen tüntetés jó alkalom arra is, hogy személyesen találkozzunk azokkal, akik kérdeznek és segítségre szorulnak. Azt is meg lehet beszélni, mi legyen a következő lépés.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke elsősorban azért tartja fontosnak, hogy ott legyenek ezen a tüntetésen, „mert az oktatást érintő kérdésekről lesz szó, és a Pedagógusok Szakszervezetének kutya kötelessége ott lenni. Az is nagyon fontos, hogy a kollégák most kapják kézhez a dokumentumokat az átsorolásról, a nyilatkozattételről, és most szembesülnek azzal, hogy jól át lett vágva a pedagógustársadalom. Mindenkinek nagy béreket, meg sok mindent ígértek, közben van olyan pedagógus, akinek várhatóan 21 (huszonegy!) forinttal fog emelkedni a bére. Milyen tíz százalékos emelkedés ez? Igaz, Maruzsa államtitkár azt mondta, hogy bértömeg emelkedésről van szó. Azért fontos, hogy ilyen tüntetések legyenek, mert a társadalmat csak ezeken a megmozdulásokon keresztül tudjuk elérni, szembesíteni a problémákkal. Muszáj ott lenni, különben a Fidesz agyonhallgatná az egészet.” 

Miklós György, a Szülői Hang csoport tagja szerint vannak, akik azt mondják, már két-három tüntetésen is részt vettek, és mégsem történt semmi. Ők azt kérdezik, akkor minek elmenni egy újabbra. Szerinte fontos minden tüntetés, és nekik is azt tudja csak mondani, ez nem ilyen egyszerű. Ez gyakorlatilag küzdelem egy elnyomó rendszer ellen, és a korábbi akár békés, akár fegyveres harcok sem zajlottak le olyan könnyen egy ilyen rendszer ellen. De gondoljunk csak Gandhi erőszakmentes harcára, az sem egyik napról a másikra ért el sikert. Ahogy az ’56-osok, és az 1848-asok is sokáig küzdöttek. Az más kérdés, hogy van, ami sikerült, van, ami nem. Csakhogy ez mégsem egy olyan dolog, hogy bemegyek a boltba, és veszek egy kiló tüntetést, és kapok érte egy jobb iskolát. Itt mindenkinek meg kell találnia, hogyan álljon ki. A tüntetés az egyik mód. Viszont ha senki nem hallatja a hangját, akkor nem is lesz változás.

Kürti Judit szintén a Civil Bázis aktivistájaként azt mondja: „ott voltam a szeptember elsejei demonstráción okosan, most megyek haragosan, hogy tiszta lélekkel tudjak a következő generációk szemébe nézni. A tüntetésekre nem a mindennapi cselekvések helyett megyek, hanem, hogy minél nagyobb tömegben mutassuk meg: kiállunk és cselekszünk, hogy visszaállítsuk a demokratikus működés lehetőségét, kereteit. Haragos, dühös vagyok a kisemmizettek miatt, a szétvert oktatás, egészségügy, szociális és kulturális szféra miatt. Mérhetetlenül dühös vagyok a gyűlöletcunami miatt! Elég volt! De valóban cselekedni csak együtt tudunk! Nagyon sokan! Kérlek: ne fanyalogj, tedd, aminek te értelmét látod, de valóban tedd!”