Bányát nyithat Kiskunlacházán a NER egyik kedvence
Megkezdheti a kavicskitermelést a Orbán Viktor veje, Tiborcz István gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége a Kiskunlacháza és Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen.
Úgy kapta meg az engedélyt, hogy egy jóval kisebb szomszédos területen megtagadták ezt – környezetkárosítás miatt. A múlt héten kiadott környezetvédelmi engedély 2030 végéig érvényes, igaz, csak az első 90 hektáros ütemre vonatkozik. A teljes 303 hektáros terület bányászati jogát egyébként nem a most engedélyt kapott társaság, a Lacházi Kavicsbánya Kft. nyerte el tavaly nyáron, zárt állami pályázaton, hanem annak jogelődje, a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. Mindkét cég ügyvezetője Balázs Attila, tulajdonosa pedig az általa birtokolt Bayer Construct Zrt – írja a Népszava.
Az Orbán-kormány aztán július elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a „Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics” védnevű bányaterület hasznosítását. Ezzel kiemelte az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól, ami igen jól jött az engedélyezéskor.
Az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal bányafelügyeleti osztálya augusztus elején összevonta a Kvarchomoknak hasznosításra átadott bányatelkeket, így vált egy tömbbé a 303 hektár. Ennek köszönhetően, az egyszerűsített eljárást is csupán egyszer kellett végigjátszani. A bányanyitáshoz már csak a környezetvédelmi működési engedélyt kellett megszerezni.
Balázs Attila cége első körben a teljes 303 hektár bányászatára kért engedélyt, ahonnan összesen 23,8 millió köbméter (nedvességtől és kavicsmérettől függően 35-40 millió tonna) ipari ásványvagyont termelnének ki 2055-ig, vagy még tovább. Az elmúlt hónapokban rendőrségi vizsgálatokkal és letartóztatásokkal terhelt Pest megyei kormányhivatal megingott. Az előírt 60 nap helyett négy hónap alatt bírálta el a kérelmet és végül nem a teljes területre, csak az első ütemre – 90 hektárra – adta ki az engedélyt.
A környezetvédelmi hatóság ugyanis kényes helyzetbe került. A kérelmező nem tagadta, hogy a kitermelés következtében „a terület tájbeli átrendeződése bekövetkezik”, hatalmas, új tórendszer jön létre. Ráadásul menet közben kiderült, hogy az érintett önkormányzatok építési szabályzataival nincs összhangban a bányanyitás.
Mindez a délegyházi önkormányzatot sem győzte meg, a település polgármestere, Riebl Antal „kifejezetten ellenezte” a bányanyitást. A kormányhivatal kikérte a környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalását, amely első körben visszautasította a Kvarchomok bányanyitási kérelmét. A cégből erre vált ki egy új társaság, a Lacházi Kft., amely egyeztetést kezdeményezett a hatóságokkal és kiegészítő dokumentációt nyújtott be idén január 17-én. A csatolt szakvélemény szerint a közeli településeken legfeljebb 5-15 centiméteres talajvízsüllyedés várható az első ütemben.
A Pest megyei kormányhivatal végül nem talált kizáró okot a tervezett tevékenységgel kapcsolatban és egy nappal a kiegészítő dokumentáció beérkezése után, kiadta a bányanyitáshoz szükséges engedélyt.
