Bár karácsonykor ott van az asztalon, Magyarország nem nagy halfogyasztó nemzet
Bár a szárazság miatt nem volt idén a kedvező az időjárás, s a mennyiség terén csupán közepes évet zárhatnak a hazai haltermelők, azonban a karácsonyi szezon előtt nem terveznek áremelést – nyilatkozta a Népszavának Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője.
Ennek megfelelően, az élőponty termelői átadási ára kilogrammonként 1200-1500 forint között lesz, ami megfelel a tavalyinak. Németh István, a szervezet elnöke az Agroinform.hu számára utóbbit annyival egészítette ki, hogy az afrikai harcsa filéjéért 4000 forint körüli összeget kérnek majd a kereskedők, míg a filézett szürke harcsa kilójának ára 8000-9000 forint között alakulhat az idei szezonban – írja a Népszava.
A szóvivő a lapnak hozzátette, hogy a piac mintegy 60-70 százalékát a ponty teszi ki, körülbelül 25 százalék lehet az afrikai harcsa, a busa és amur a kereslet 5 százalékát fedi le. Ezen felül a piacra jellemző, hogy a vásárlók döntő része a feldolgozott árut keresi.
Lévai Ferenc kifejtette, az mindenképpen örömteli, hogy a lakosság jelentős részénél az ünnepi asztalon megtalálható a hal a menüben. Az már sokkal kedvezőtlenebb tendencia, hogy az éves fogyasztás csaknem fele, 60 százaléka ezekre a hetekre koncentrálódik. Ráadásul egyáltalán nem is vagyunk nagy halfogyasztó nemzet.
Az egy főre jutó fogyasztás jelenleg alig 6,5-7 kilogrammot tesz ki. Ehhez képest az európai szint 24, míg a világátlagot 20 kilogrammra teszik,
vagyis bőven lenne mit behozni, már csak azért is, mert a hal kifejezetten egészséges táplálék. Onnan nézve, pedig talán még nagyobb a lemaradás, hogy Nyugat-Európában egy héten háromszor is kerül hal az asztalra, míg itthon – statisztikai értelemben – az egyet sem éri el. Nagyon örülnénk, ha a Halpéntek kampányunk értő fülekre találna – tette hozzá a szakember. Ezzel szeretnénk elérni, hogy minden héten legalább egyszer, pénteken együnk halat.
A szezon a mennyiséget tekintve, valóban csak közepesnek mondható, ám a minőség terén kifejezetten jó évet zárhatnak a gazdaságok. Olyannyira – fogalmazott Lévai –, ha lenne a halászatban is jó évjárat, mint ahogy a boroknál van, akkor az idei év kiemelkedő lenne ebből a szempontból. Ebben a hosszú, meleg időszakban ugyanis a halak nagyon sokat mozogtak, aminek izmos, zsírmentes halhús lett az eredménye. Ez is magyarázza, hogy jelenleg kifejezetten jó a kereslet a magyar termékek iránt a külpiacon, így Horvátországba, Németországba, Romániába is szállítanak most a hazai termelők.
Az éves honi piaci haltermelés egyébként 20 ezer tonna körül alakul. Ebből 15 ezer tógazdaságokból, míg nagyjából 5 ezer tonna telepi, akvakultúrás termelésből származik. Ebből a mennyiségből éves szinten jellemzően 3-5 ezer tonna megy exportra. A szóvivő megjegyezte, hogy bár kevesen tudják, de az ágazat egy területén Magyarország kifejezetten európai nagyhatalomnak számít. Az afrikai harcsa évi 4 ezer tonnás termelésével a kontinens legnagyobb szereplői vagyunk, minden más országot magunk mögé utasítunk. Ez a hazai vízvagyonra vezethető vissza, ugyanis a honi termálvizeknek köszönhetően, folyamatosan melegen tudják tartani az állatokat, ami ezen fajta nevelése esetében elengedhetetlen.
