Baranyi Krisztina: Oroszország útjára léptünk

HírKlikk 2025. április 15. 05:00 2025. ápr. 15. 05:00

Az alaptörvény 15. módosítása ellen tüntetett a Momentum Mozgalom hétfő délután az Országház épülete előtt.

A Kossuth téri demonstráción Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője köszönetet mondott a résztvevőknek, hogy kiállnak a szabadságért, az alapjogokért, a gyülekezés szabadságáért, azt hangsúlyozva, még nem akarnak forradalmat, hanem azt szeretnék, hogy jövőre demokratikus úton „takaríthassák el" a parlamentből a „fideszes nagyurakat".

Úgy fogalmazott, egy szabad, szeretetteljes Magyarországért kell most kiállniuk, hangsúlyozva, „a Fidesz alaptörvénye" rögzíti a hatalommegosztás elvét, tiltja a hatalom erőszakos megszerzését, gyakorlását és kizárólagos birtoklását, és megadja ilyen esetekben az ellenállás jogát.

Ez az ellenállás folyik jelenleg is, és ez az ellenállás lesz a következő egy évben ez ellen az elnyomó hatalom ellen – jelentette ki a Momentum politikusa. Folytatják az ellenállást, mert ahol zsarnokság van, ott ellenállás is van – tette hozzá, kiemelve, „ezt a harcot senki nem vívja meg helyettünk".

Írjátok be a naptárba: találkozunk június 28-án, a Budapest Pride-on – jelentette ki beszéde elején Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, hozzátéve, bármilyen „turpisság" történt is ma az Országgyűlésben, megrendezik az eseményt.

Arról beszélt: az alaptörvény-módosítás nemcsak a Pride-ról, hanem a szabadságról, a méltóságról és „mindannyiunk igazságáról" szól, a szabad társadalom pedig azt jelenti, hogy a polgárok nemcsak maguk, hanem egymás szabadságáról is gondoskodnak.

Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy egyikünk sem az – jelentette ki Karácsony Gergely, megjegyezve, egy új alkotmánynak abból kell kiindulnia, hogy „mi magyarok nem egyformák vagyunk, hanem egyenlőek".

A főpolgármester hangsúlyozta: miközben a törvény arra való, hogy a polgárt védje a hatalomtól, a Parlamentben éppen ennek ellenkezője történik, erre pedig rámehet „minden, ami nekünk fontos", a jövőnk, az országunk és az emberi méltóságunk.

Hangsúlyozta: falak helyett hidakra van szükség, most pedig az a legfontosabb, hogy az emberek megtalálják egymást, kiálljanak egymásért, és a gonoszságot az emberség, a hazugságot az igazság, a gyűlöletet a szeretet váltsa fel.

Soproni Tamás (Momentum), Terézváros polgármestere azt emelte ki: a gyülekezési jog korlátozása „a szabadságunk lényegének, magjának támadása", az egyet nem értés jogának elvétele, és annak lehetetlenné tétele, hogy kifejezésre jusson a társadalom sokszínűsége.

Mikor kellene hangosan kiállni, ha nem a gyülekezési jog elvételekor? – tette fel a kérdést a polgármester, hangsúlyozva, nem a tüntetőknek kell elnézést kérniük, hanem azoknak, akik nincsenek itt, mert a hallgatás nem bölcsesség, hanem cinkosság, amikor a hatalom a jogokat nyirbálja.

Oroszország útjára léptünk – mondta Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, aki arról beszélt, 15 év alatt a nemzeti együttműködés rendszere nagyon sok alapvető értéket, köztük rendszerváltó alapjogokat is sértett már meg súlyosan, de ma fordult elő először, hogy alaptörvénybe betonoztak egy ilyen lépést.

Hangsúlyozta: más-más jog csorbításával egyszer csak „pont ott találjuk magunkat, ahol a rendszerváltás előtt éltünk", ahonnan 1990-ben megérkeztünk a szabad világba, ezért azoknak, akik „kalandvágyból Magyarországon maradtunk", nincs más választásuk, mint a kiállás az értékek mellett.

Mint mondta, lehet, hogy a Pride betiltása elsősorban politikai csapdaállítás, de akkor ezt nem átugrani kell csukott szemmel, „hanem megfordítani, és belekergetni a nemzeti együttműködés rendszerét", hozzátéve, nemcsak elvtelenség, de hibás, rossz stratégia a megfutamodás.

Ezt a meccset az ellenzéknek nem megúsznia, hanem kihasználnia és megnyernie kell – jelentette ki, megjegyezve, ebben a harcban „van tisztán kivehető jó és rossz oldal".

Kiemelte, az Orbán Viktor utáni Magyarország központi értékeivé kell tenni a kisebbségi jogokat, a szabadságjogok védelmét és kiterjesztését, és most azért kell kiállni, hogy „ezekről véletlenül se feledkezzék meg az új hatalom".

A demonstrációt megelőző, délután három órára meghirdetett blokád kezdetén az Országház északi oldalán gyülekeztek az emberek, majd az aktivisták és a Momentum-frakció tagjai indultak meg a Parlament garázsának Duna-part felőli – rendőrsorfallal már elzárt – bejáratához, ahol előbb elállták az utat, majd leültek arra.

Nem sokkal később rendőrök szorították ki az útról az ott állókat, majd egyenként elvitték az addigra kezüket, lábukat gyorskötözővel egymáshoz rögzítő demonstrálókat.

A kivetítőn közvetített parlamenti szavazás után mondott beszéde végén Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője, a párt elnökségi tagja arra biztatta a jelenlévőket, hogy menjenek a köztársasági elnök hivatala elé, és szorgalmazzák Sulyok Tamásnál, hogy ne írja alá az alaptörvény módosítását. Kevéssel este hat óra után a tüntetők a Sándor-palotához indultak.

Rendőrsorfal és rendőrautók torlaszolták el a tüntetők Budára vezető útját a Lánchíd budai hídfőjénél. A demonstrálók megpróbálták áttörni a rendőrsorfalat, néhányuknak ez sikerült, ők elindultak a Várba azzal a felkiáltással, hogy „ott találkozunk".

A Király lépcső előtt a rendőrök feltartóztatták a Várba igyekvőket. Nem sokkal este nyolc előtt a Lánchídon is megindult a járműforgalom, a tüntetők túlnyomó része elhagyta a helyszínt.