Bársony András lát a magyar-ukrán kapcsolatok normalizálása irányába mutató jeleket

A korábbiakhoz képest, mintha megélénkültek volna a magyar-ukrán kapcsolatok, számos kontaktus volt és születtek pozitív eredmények is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével – számolt be a közösségi oldalán a magyar tárcavezető. A kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos helyzetet beszélték át, aminek kapcsán Szijjártó azt írta, hogy „az ungvári találkozónkon elhatározott közös munka folyamatban van”. Eközben „jó ütemben haladnak” a határon zajló infrastrukturális fejlesztések, bár „határozottan szükséges a felgyorsításuk a rendkívül hosszú várakozási idők miatt kialakult méltatlan helyzetek felszámolása érdekében”. Egyben jelezte, hogy a NATO külügyminiszteri tanácsülésen tárgyalt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.  

Voltak más, pozitívnak látszó fejlemények is. Szijjártó az oktatási munkacsoport ülése után ugyan úgy értékelt, hogy „a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport ülésén egyelőre továbbra sem közeledtek jelentősen az álláspontok”, s egyben ismét felsorolta a magyar követeléseket, mint az, hogy Kijevnek vissza kell adnia a magyar nemzeti közösségnek a kilenc évvel ezelőtt meglévő jogait. Ugyanakkor általa „jó hírnek” minősített fejleményről is számot adott: a következő héten (azaz ezen a héten – a szerk.) újra összeül a testület, amelynek vezetői személyesen külön is egyeztetni fognak.

Emellett érintették a telefonbeszélgetésen a magyar-ukrán határon kialakult helyzetet, s azt, hogy ott is történik majd előrelépés. Mint az MTI jelentéséből kiderül: ezen a héten aláírhatják a magyar-ukrán határforgalmi megállapodást, amelynek nyomán Nagyhódos és Nagypalád között új határátkelőhely nyílik. Emellett lehetővé teszik a beregsurányi határátkelőnél az üres kamionok határátlépését, ami jelentős mértékben csökkenteni fogja a terhelést a záhonyi átkelőhelynél, és mérsékli majd azon magyarországi vállalatok problémáit, amelyek Ukrajnából történő beszállításokra is hagyatkoznak. Szijjártó azt is elmondta, hogy egyre nő a korábban 120 millió eurós költséggel fejlesztett fényeslitkei átrakodóállomás forgalma is: itt évente egymillió konténernek megfelelő forgalmat lehet lebonyolítani, ami Ukrajna nyugati határán a legnagyobb átrakodási pont.

E címszavakban megjelenített felsorolás is azt látszik alátámasztani, mintha lennének apró jelei egyfajta lassú, óvatos közeledésnek Magyarország és Ukrajna között. Igaz, érzékelhető előrelépésről – a határokon kívül – nem számoltak be, de mintha enyhült volna a viszony. A fejleményekről Bársony András volt kijevi magyar nagykövetet kérdeztük.

Ezek olyan jelzések, amelyek egy normális kapcsolattartáshoz minimálisan szükségesek – reagált a nyugalmazott diplomata, aki úgy látja, „eljött annak az ideje, hogy az aprómunkához is hozzálásson a külügyminisztérium”.  Azt ugyan nehéz megmondani, hogy mi lesz a végeredmény, de mindenesetre olyan kérdések szerepelnek a napirenden, amelyeknek a mindennapos diplomáciai érintkezés témáját kell jelenteniük. 

A kérdésre, hogy ezek szerint ez az aprómunka eddig szünetelt-e, úgy válaszolt, hogy úgy tűnik, sokáig ez volt a helyzet. Megjegyezte ugyanakkor: azt nehéz kideríteni, hogy a háttérben – nem publikus módon – hogyan történnek a dolgok. Meggyőződése, hogy mind a két fél profitálna abból, ha az aprómunkának további eredményei lesznek. 

Vajon ki lehet-e mondani, hogy elindult egy folyamat? – kérdeztük. Bársony András úgy látja, hogy bizonyos értelemben egy nagyon lassú folyamat zajlik, ám látványos áttörést nem valószínűsít. Az kétségtelen, hogy például az új határnyitás régóta húzódó ügyének a megvalósulása egy nagyon pozitív lépés, a kérdés azonban az, vajon ez párosul-e a határinfrastruktúra tényleges javításával, megvalósulnak-e a szükséges megbízható elektronikai fejlesztések is.

Az oktatási munkacsoport azért eddig is ülésezgetett, az nem nóvum – vetettük fel. Bársony András szerint ez ugyan tényleg így van. Ám továbbra is az alapvető magyar követelmény az ukrán oktatási törvény állapota, merthogy a jelek szerint egyelőre nem teljesen elegendő a Kijev által végrehajtott legutóbbi módosítás. Mint rámutatott: „ez azonban már nem a munkacsoporton múlik, a politikai akarat kérdése a megoldás, az előrelépésnek jogi háttere kell legyen”.

Optimista? – kérdeztük. A volt kijevi magyar nagykövet erre úgy válaszolt, hogy „végső soron igen”. Az táplálja ezt a véleményét, hogy nem lehet hosszú távon fenntartani a feszültséget, ami mind a két ország érdekével ellentétes. Pláne úgy, hogy nincs semmi felmutatható eredménye annak, amit ennek a feszültségnek a fenntartásával korábban – kölcsönösen – megpróbáltak a felek elérni. Mint hozzátette: mind a két fél tett azért, hogy itt legyünk, ahol ma vagyunk.