Belyó Pál: nálunk sáfárkodnak a beszedett adókkal, járulékokkal

Az egész Európai Unióban volt egy inflációs folyamat, a világ jelentős nemzeti bankjai, jegybankjai is léptek, mindenhol alapkamatemelés történt, az EKB például 3 százalékra emelte az euró alapkamatát, sőt bejelentette, hogy márciusban 3,5 százalék lesz – mondta a szakértő. Hozzátette, nálunk az a probléma, hogy kimagaslóan és megmagyarázhatatlanul magas az infláció, a kormány pedig – ki tudja miért – ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy szankció-vezérelt infláció, miközben nem erről van szó.

„A hitelminősítők is széleskörű, alapos vizsgálatok után véleményezik a magyar pénzügyi folyamatokat, az inflációt is, és nem véletlen, hogy szép lassan leértékelik a magyar államadósságot. Befektetésre még ajánlják, de jelzik a problémákat. Az energia erőteljes emelkedése mellett olyan gazdaságpolitikai hibákat emlegetnek, amelyekre nem lett volna szükség.”

Ilyen például a különböző ársapkák alkalmazása – mutatott rá Belyó Pál. „A családok számára rövid távon kedvezők voltak, az árbefagyasztások jó lépések lehetnek, de most már egyértelműen gátolják a magyar gazdaság fejlődését. Akárcsak az, hogy a forint árfolyama hihetetlenül megemelkedett. 15 éve azt mondta Orbán Viktor, hogy amelyik kormány nem tudja a forint gyengülését megállítani, az alkalmatlan. Azóta a 260-270 forintos árfolyam elment 400 forint fölé és ez jelzi azt, hogy nagyon komoly fiskális és monetáris hibák történtek.”

A családtámogatási rendszer nagyon kedvező dolog, mindenki örül, ha könnyebben élhet, de az IMF múlt heti javaslatai között az is szerepel, hogy feleslegesek ezek a nagyon kedvező hiteltámogatások, nem lehet őket fönntartani, ezt egy költségvetés nem bírja el, a magyar gazdasági teljesítmény pedig nem elég ahhoz, hogy ennyire nagymértékű támogatásokat biztosítson – magyarázta a közgazdász.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar államadósságról tíz éve Varga Mihály pénzügyminiszter kifejtette, ha nem lenne évente 1000 milliárd forint az államadósság-állományunk, amit hiteltörlesztésként ki kell fizetni, akkor a költségvetésünk nullszaldós lehetne. „Most nem ezermilliárd a hiteleink után járó kamatfizetésünk, hanem 2100 milliárd.”

A költségvetés tervezése és jóváhagyása bizonyíthatja azt, hogy egy ország milyen szépen és jól gazdálkodik, de nálunk sáfárkodik a beszedett adókkal, járulékokkal – fogalmazott Belyó Pál. 2000-2001-ben lépett a Fidesz kormány egy nagyot és két éves költségvetést csinált, mondván, annyira jó a gazdasági helyzet, hogy két évre előre tudnak tervezni, most pedig negyedik éve már nyár közepén jóváhagyják a következő évi büdzsét. „Ha egy család megtervezi az éves költségvetését, nem látja előre a kiadásait, az államnál pedig ez még bonyolultabb, hiszen folyamatosan olyan világgazdasági hatások érik, amelyekre nem lehet felkészülni. Nem véletlen, hogy a legtöbb helyen év végén kell jóváhagyni a következő évi költségvetést.”

A rezsivédelmi alapról elmondta, valamivel 400 milliárd felett van, de nem elég transzparens és nem eléggé átlátható, így azt sem tudni, hova kerül ez az összeg. Bár javulnak az energiapiaci árak, elképzelhető, hogy átcsoportosításra nem is lesz szükség és akkor ez az alap felhasználható másra. Emlékeztetett arra, hogy a kormányzati szerveknek heteken belül jelenteniük kell, mennyit tudnak megtakarítani, mert a miniszterelnök feladatként kiadta, ugyanis a költségvetés olyan mértékig tervezhetetlen, hogy bármikor váratlan kiadások lehetnek.

A forint értékállóságra visszatérve, a szakértő rámutatott, hogy a jegybank legújabb előrejelzése szerint ebben az évben 15-19 százalék közötti éves infláció lesz és csak két év múlva számol azzal, hogy 4 százalék alá mehet. „Ez azt jelenti, hogy 15-19 százalékkal lesz drágább egy-egy áru, mint ma, és ehhez kellene igazítani a jövedelmeket. Ennek viszont az a veszélye, hogy ár-bér spirál alakulhat ki, mert ha jelentősen növekednek az árak, ezt csak úgy tudja a dolgozói társadalom elviselni, ha a munkabérek is növekednek. Ezzel az infláció növekedni fog, mert nem tudják a cégek kitermelni a fizetések emelését, ezért árat kell, hogy emeljenek, ez pedig újabb béremelést indukál.”

A közgazdász szerint nem lesz recesszió, mert a gazdaság alapjai megvannak és szép lassan növekedni is fognak, de csak lassan – nyomatékosította. „Az is illúzió, hogy az idén komoly gazdasági növekedést érhetünk el. Valószínűleg igazak azok az előrejelzések, hogy 1 százalék vagy az alattiak lehetnek az idei GDP növekedési számok.”

Belyó Pál szerint megélhetési válság nem lesz, de – az utóbbi évtizedtől eltérően – nem fognak javulni a jövedelmi mutatók.

A Klikk TV Mélyvíz című műsora itt nézhető meg.