Bérekről röviden
A bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, 7,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 2025. májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 702 800, a nettó átlagkereset 483 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,8, a nettó átlagkereset 7,7, a reálkereset pedig 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 562 300, a nettó kereset mediánértéke 391 200 forintot ért el, 7,9, illetve 8,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (Központi Statisztikai Hivatal – 2025. július 16.)
A hivatalos számokat nem vitatom, ugyanakkor érdemesnek tartom, hogy az idei év első öt hónapjának reálkereset indexeit vessük össze a 2024. év. első öt hónapjának növekedési ütemével. (A reálkereset-index megmutatja, hogy a munkavállaló nettó keresete milyen vásárlóerőt képvisel az adott időszak árszintjéhez képest.)
Kezdem tehát a 2024. évi reálkereseti dinamikával, havi bontásban:
2024. január/2023. január 10,4 %
2024. február/2023 február 9,9 %
2024. március/2023.március 9,9 %
2024. április/2023. április 9,5 %
2024. május/2023. május 10,4 %
Ezután tekintsük meg az idei adatokat:
2025. január/2024 január 4,6 %
2025. február/2024. február 3,5 %
2025. március/2024. március 3,5 %
2025. április/2024. április 5,2 %
2025. május/2024. május 3,2 %
2024 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, az előző negyedévihez képest pedig 0,8 százalékkal emelkedett. Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok alapján 1,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. 2024 I. félévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
A tavaly első félévi GDP-gyarapodás, ha erősnek nem is mondható, de legalább „szabad szemmel” látható. (A 2024. teljes évi (12 havi) GDP-bővülés már nem mutat ennyit: 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.)
A gazdaság állapota 2025-ben tovább romlott: az ipar, és az építőipar gyalázatos teljesítménye, a visszafogott beruházási kedv egyenes következménye, hogy 2025 első negyedévében a GDP-érték ismét negatív lett. Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött. (Az idei második negyedév és az első félév GDP-adatát a KSH július 30. napján teszi közzé, tartok tőle, hogy sajnos megint nem lesz okunk örömre.)
Az OTP új vezérigazgatója (Csányi Péter) a közeli napokban azt nyilatkozta, hogy „már az is meglepetés lenne, ha a 0,8 százalékos gazdasági növekedést sikerülne idén elérni.” A magyar gazdaság Csányi szerint „levált” Kelet-Európáról, a régió többi országa ugyanis növekedési pályán van, míg a magyar gazdaság a koronavírus-járvány óta újra és újra visszacsúszik a recesszióba. Csányi szerint a növekedéshez elsősorban kiszámítható gazdasági és szabályozási környezetre lenne szükség. (forrás: telex.hu)
Nincsenek csodák. Pangó gazdaság, gyorsuló infláció, egyre csökkenő ütemű reálpozíció javulás. Elkeserítő tendencia. És még csak az év felénél járunk……
