Tojás után jöhet a kézigránát? A szakértő szerint komolyabb védelem kell Magyar Péternek
A politikusok személyi védelme rendkívül összetett feladat, amelynél nemcsak a közvetlen környezetet, hanem a rendezvény egész területét és a lehetséges veszélyforrásokat is figyelni kell. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy a közelmúlt Magyar Pétert érintő incidensei alapján indokolt lenne a miniszterelnök védelmének szigorítása. Szerinte egy politikus nem dönthet egyszerűen úgy, hogy nincs szüksége védelemre, mert a kockázatot nemcsak saját maga, hanem a személyvédelemért felelős szakemberek is viselik.
A tojásdobálásnál komolyabb veszély is jöhet
Kis-Benedek József szerint egy politikus biztosításánál alapvető szempont, hogy az érintett személyt lehetőleg meg se lehessen közelíteni támadási szándékkal. A közelmúltban történt tojásdobálásra és a borral való leöntésre utalva úgy fogalmazott: „ezek a példák is azt mutatják, hogy vannak olyan emberek, akik meg akarják támadni, sőt meg is támadják”. A szakértő szerint nem lehet tudni, hogy egy következő alkalommal milyen eszközt használnak, ezért nem szabad kizárólag az eddigi incidensekből kiindulni. „Aztán hogy ma tojással és holnap esetleg egy kézigránáttal, az már egy más helyzet” – mondta.
Úgy látja, Magyar Péter nyitottan viszonyul a választókhoz, és azt mondja, nincs mitől félnie, de Kis-Benedek szerint ez önmagában nem jelenthet biztonsági szempontból elfogadható hozzáállást. A testőrök feladata éppen az, hogy megakadályozzák a veszélyes helyzetek kialakulását, ezért szerinte nem az a megfelelő megoldás, hogy egy támadó egészen közel kerülhet a védett személyhez.
A testőröknek minden helyzetre fel kell készülniük
A biztonságpolitikai szakértő szerint a személyvédelem nem merül ki abban, amit a közönség a rendezvényeken lát. A közvetlenül a politikus mellett dolgozó testőrök mellett távolabbi biztosítók is figyelik a környezetet, és kommunikációs kapcsolatban vannak egymással. A gyanúsnak ítélt viselkedésre külön is felhívhatják egymás figyelmét. Kis-Benedek szerint a tévedés lehetősége természetesen fennáll, de a személyvédelemben inkább egy tévesen veszélyesnek ítélt helyzet legyen a következmény, mint hogy egy valódi támadásra ne reagáljanak időben.
A szakértő szerint a biztosítást végzőknek folyamatosan gyakorolniuk kell a különböző helyzeteket, és tesztekkel mérik fel, hogy ki alkalmas a feladatra. Egy komolyabb személyvédelmi munkához szerinte két-három évnyi komoly praxis és sok gyakorlás szükséges. Egy vidéki rendezvény esetében például a biztosítók már jóval korábban felmérik a helyszínt, felvételeket készítenek, és kijelölik azokat a pontokat, ahonnan megfelelően tudják figyelni a környezetet.
Külföldön hónapokkal korábban megkezdik az előkészítést
A magas rangú politikusok külföldi látogatásainál a fogadó ország és a vendéggel érkező biztonsági szolgálatok szorosan együttműködnek. Kis-Benedek József példaként Donald Trump amerikai elnök védelmét említette: az amerikai Secret Service munkatársai már jóval a látogatás előtt felveszik a kapcsolatot a fogadó ország illetékeseivel, és részletesen egyeztetik a mozgást, a helyszíneket és a lehetséges veszélyforrásokat.
A szakértő szerint a védett személy szokásait és mozgását ismerő saját emberek, valamint a fogadó ország biztonsági szervei együtt dolgoznak azon, hogy minden lehetséges helyzetre felkészüljenek. Az ENSZ közgyűlésén például a környék lezárása is jelentős védelmet biztosít a részt vevő állam- és kormányfőknek. Kis-Benedek szerint a személyvédelemben sok olyan részletre is figyelni kell, amelyet a kívülálló nem vesz észre: a környező épületekre, a beláthatóságra, a menekülési és megközelítési útvonalakra, sőt arra is, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon egy tartalék erő.
