Borrell: az EU-nak fel kell lépnie Oroszország expanziós politikája ellen

Az ukrán határ közelében történő orosz katonai csapatösszevonásról szóló vitában a főképviselő hangsúlyozta: a helyzet „aggodalomra ad okot", így el kell kerülni a feszültség további fokozódását és az esetleges fegyveres konfliktust. Megerősítette, hogy az Európai Unió az Oroszországgal szemben, az orosz-ukrán határon kialakult feszültség miatt meghozható gazdasági szankciók új csomagjáról tárgyal transzatlanti partnereivel. Hozzátette, hogy az EU kész erősíteni Ukrajna védelmi képességét, és határozottan kiáll az ország függetlensége és szuverenitása mellett.

Borrell emlékeztetett: az Ukrajnával szembeni esetleges agressziónak politikai következményei lesznek, Oroszországnak „magas gazdasági árat kell majd fizetnie" érte.

Ugyanakkor hangsúlyozta: Kijevnek véghez kell vinnie reformfolyamatait, többek között azért is, hogy Ukrajna könnyebben szembe tudjon nézni az országot érintő kihívásokkal. „Nagyon fontos, hogy az ukrán demokrácia működőképes legyen" – tette hozzá.

Bocskor Andrea, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában hangsúlyozta: mindent meg kell tenni a feszültség enyhítése érdekében, és elkerülni, hogy a válság elmélyüljön. Hozzátette: Magyarország továbbra is határozottan kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. „Az ukrán nép évek óta nehéz helyzetben van, fontos lenne számára a stabilitás és a béke. Több ezer ember vesztette életét a konfliktus során a haza védelméért, többek között kárpátaljai magyarok is" – hívta fel a figyelmet.

A képviselő kiemelte: Magyarország számtalanszor bizonyította, hogy Ukrajna számíthat a támogatására. Elfogadhatatlan azonban – tette hozzá –. hogy a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok közösségeinek jogai szűkültek.

„Ezek a jogok emberi jogok, és nem lehetnek a kelet-ukrajnai konfliktus járulékos veszteségei" – húzta alá Bocskor Andrea.

Putyin Kijev hallgatólagos támogatásával vádolta a Nyugatot

Az ukrán vezetés a Nyugat hallgatólagos beleegyezésével élezi ki a helyzetet a Donyec-medencében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden francia hivatali partnerének a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint.

Az orosz elnöki hivatal Putyin és Emmanuel Macron telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatása szerint a felek kifejtették elvi álláspontjukat az ukrajnai konfliktusról. Az orosz vezető konkrét példákat hozott fel arra, hogy Kijev szerinte hogyan sértette meg a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.

Mint mondta, az ukrán hatóságok szándékosan, több nyugati ország beleegyezésével élezik ki a helyzetet a demarkációs vonalon. Kifogásolta, hogy Ukrajnába modern fegyvereket „pumpálnak", ami közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.

Putyin tájékoztatta francia kollégáját a november 26-i orosz-azeri-örmény csúcstalálkozó főbb eredményeiről is. A tárgyalások témája a hegyi-karabahi helyzet volt. Ismertette a tűzszünet betartatása, a menekültek visszatérése, valamint a kereskedelmi, gazdasági és közlekedési kapcsolatok helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket.

A felek reményüket fejezték ki, hogy az Európai Unió intézményeinek vezetői, valamint Ilham Aliyev azeri és Nikol Pasinján örmény elnök szerdára tervezett találkozója is hasznos lesz. Támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja társelnökei – Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország – munkájának intenzívebbé tételét.

Putyin azt is szorgalmazta, hogy a Fehéroroszország és az EU határán kialakult migrációs válságot Minszk és az unió tagállamai közötti közvetlen tárgyalásokon vitassák meg. Felhívta a figyelmet „a menekültek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek megsértésére Lengyelország és a balti államok részéről", valamint arra, hogy „a migrációs válságot a humanitárius jog szabályaival összhangban kell megoldani". Hangot adott reményének, hogy a probléma a közeljövőben teljesen lekerül a napirendről.

Putyin hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások az Oroszország számára nyújtandó biztonsági és jogi garanciákról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését, valamint az Oroszországot fenyegető fegyverek telepítését a vele szomszédos államokba, elsősorban Ukrajnába.

Arra szólította fel a francia felet, hogy tanúsítson megértést a felvetett aggodalmakkal kapcsolatban, és kapcsolódjon be a tárgyalásokba.

Putyin és Macron a járványvédelemre is kitért, és megállapodott a szoros személyes kapcsolattartás folytatásában.

A két elnök az idén már hetedik alkalommal beszélt egymással, emellett márciusban videokapcsolaton keresztül Angela Merkel akkori német kancellár részvételével is tárgyaltak.

Moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán válság és Oroszország által a NATO-tól és az Egyesült Államoktól követelt biztonsági garanciák kérdése téma volt Putyin és Sauli Niinistö finn elnök, valamint Szergej Lavrov orosz és Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi távtárgyalásán is. Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a német fél által kezdeményezett kapcsolatfelvétel alkalmából kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok fejlesztésére az új német kormánnyal.