Brüsszel adót emel, a feketepiac nő: kinek jó ez valójában?
Európa következő jelentős dohánypolitikai lépését nem harsányan vagy nyilvános vitával jelentették be, egy kiszivárgott információból derült ki. 2025. június 12-én a német sajtóban felbukkant egy bizalmas európai bizottsági jelentés, amely a nikotintermékek szigorúbb megadóztatására vonatkozó terveket vázolta fel. A nem a nyilvánosságnak szánt dokumentumból kiderül, hogy egy csendes, de agresszív stratégiáról van szó, amelynek célja a jövedéki adók általános emelése, beleértve az olyan kevésbé káros alternatívákat is, mint az e-cigaretta és a fűtött dohány.
Miközben a Bizottság ezt az elmozdulást közegészségügyi intézkedésként pozícionálja, a bizonyítékok másról árulkodnak: a túladóztatás azzal a kockázattal jár, hogy a fogyasztókat visszakényszeríti a dohányzáshoz, táplálja az illegális kereskedelmet, és aláássa az alternatívákra irányuló erőfeszítéseket.
Svédország lenyűgöző ellenpontja az EU egyformán egységes adóstratégiájának. A Svéd Közegészségügyi Hivatal közegészségügyi adatai szerint a svédek körében a napi dohányzás aránya figyelemre méltóan alacsony, 2022-ben a felnőttek körében 5,6 százalék körül volt. Ez az eredmény nem csupán a magas cigarettaadóknak köszönhető, hanem annak is, hogy Svédország nyitott az olyan termékek iránt, mint a snüssz és a nikotinos tasakok. Ezeket az alternatívákat mérsékeltebben adóztatják és széles körben elérhetőek, ami vonzó lehetőséggé teszi őket a leszokni próbáló dohányosok számára.
Az eredmény? Svédország jó úton halad afelé, hogy az első olyan uniós ország legyen, amely eléri a „füstmentes” célt, azaz a napi dohányzók kevesebb mint 5 százalékát. A tanulság egyértelmű: a hozzáférhető, alacsonyabb kockázatú alternatívák valódi egészségügyi előnyökkel járhatnak, büntető adózás nélkül.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az EU meg akarja duplázni a lépéseket. A Bild által kiemelt legújabb javaslat szerint Brüsszel minden dohánytermékre, így az e-cigarettára is jövedéki adót akar kivetni. A lépés logikája állítólag a fiatalok körében történő fogyasztás visszaszorítása és a nikotinfogyasztás visszaszorítása. A The Brussels Times által nyilvánosságra hozott belső bizottsági dokumentumok azonban kétségbe vonják e megközelítés hatékonyságát. Elismerik, hogy a magasabb adók gyakran vezetnek a termékek helyettesítéséhez vagy a szabályok kijátszásához; határokon átnyúló vásárlás, feketepiacok vagy a károsabb dohányzáshoz való visszatérés révén.
Ez az adóhadjárat különösen keményen érintheti az olyan országokat, mint Magyarország. A magyar kormány már most is az EU egyik legmagasabb adóját veti ki a dohányra, és régóta problémája van az illegális kereskedelemmel. Egyes felmérések szerint Magyarországon az illegális dohánytermékek aránya 2024-ben elérte a 13 százalékot, ami komoly veszteséget jelent az állami költségvetés számára. Ha még több adót vetnének ki a nikotint tartalmazó alternatívákra, az még több fogyasztót terelhetne a szürkébb zónába, csökkentve ezzel a legális eladásokat és az állami bevételeket.
Ráadásul Magyarországnak egyedülálló lehetősége van arra, hogy kövesse Svédország példáját. Az ország nagyszámú dohányos népességgel rendelkezik, és jelentős egészségügyi előnyökkel járhatna, ha a biztonságosabb termékekhez való hozzáférést elősegítenénk, ahelyett, hogy elérhetetlenné tennénk azokat. Lehet, hogy az EU magas adókról szóló megközelítése politikailag népszerű Brüsszelben, de Magyarország számára az okosabb közegészségügyi stratégia az ártalomcsökkentés, nem pedig a túlszabályozás elfogadása lenne.
