Brüsszel: folytatják az eljárásokat a magyar kormány levelének tanulmányozása közben is
Nem erősítették meg Brüsszelben, hogy minden lényeges kérdésben megegyeztek az uniós forrásokról a magyar kormánnyal, hiába állította ezt a magyar kancelláriaminiszter. Ugyanis Gulyás Gergely két nappal ezelőtt azt mondta, hogy a magyar kormány akár tíz új jogszabály-, vagy jogszabály-módosításra is készen áll október végéig és sikerült Brüsszellel közös álláspontra jutni.
Ujvári Balázs, a brüsszeli testület szóvivője azt mondta, hogy jelenleg tanulmányozzák a hét elején elküldött magyar válaszlevelet, amelyet a jogállamisági eljárás keretében fogalmazott meg a kormány az Európai Bizottságnak. Álláspontjukat pedig a törvényes határidőn belül fogalmazzák meg. Egy másik szóvivő, Dana Spinant annyit tett hozzá, hogy a Bizottság nem kommentálja a tagállamokból érkező politikusi megnyilvánulásokat – írja a Hvg.
Az Európai Bizottságnak szeptember 22-ig kell a jogállamisági eljárás keretében kialakítania véleményét, ami – ha nem zárják le az eljárást – már pénzügyi szankciókra vonatkozó javaslatot is tartalmazni fog. Brüsszelben azonban figyelmeztetnek arra, hogy három különböző eljárás zajlik párhuzamosan, amelyek formailag nem függenek egymástól:
– az imént említett és az uniós források védelmére szolgáló jogállamisági eljárás;
– a mintegy kétezer milliárd forintos, vissza nem térítendő helyreállítási alap odaítélése;
– a hét éves költségvetés keretében 7600 milliárd forintnyi uniós forrást tartalmazó partnerségi megállapodással összefüggő tárgyalások.
Szakértők szerint azonban azt nehéz elképzelni, hogy egy országtól a korrupciós kockázatok miatt megvonnak forrásokat, de ugyanezeket a pénzeket egy másik eljárásban mégis kifizetik. Vagyis, ha a kormány erőfeszítései kevésnek bizonyulnak a jogállamisági/korrupciós aggodalmak kiküszöbölésére, ez érv lehet a forrásokról szóló tényleges tárgyalások elhúzódására is. Különösen a helyreállítási alappal kapcsolatban jelent ez komoly kockázatot: ha 2022 december 31-ig az Európai Unió Tanácsa (ami ez esetben az uniós pénzügyminisztereket jelenti) nem hagyja jóvá a magyar terveket és nem készülnek el a végleges szerződések ennek nyomán, akkor a pénz 70 százalékát Magyarország elveszíti, tekintettel arra, hogy ez a forrás tulajdonképpen a koronavírus-válság utáni gyorssegélynek számít.
Szintén a témához tartozik, hogy bár az uniós források ügyében Brüsszellel tárgyaló Navracsics Tibor miniszter mindig optimistán nyilatkozik a hét éves költségvetés kapcsán, mondván, hogy nem állunk sem rosszabbul, sem jobban, mint más országok – ez nem teljesen igaz. A mai napig ugyanis 19 országgal kötötték meg a partnerségi egyezményt. Közöttük valamennyi közép-kelet-európai országgal, tehát Magyarország régiós versenytársaival, legutóbb, csütörtökön Horvátországgal.
