Brutális az államháztartási hiány: az éves előirányzat 83 százalékánál jár az ország

Januárban 151,3 milliárd forintos többlettel, februárban 1585 milliárd forint, márciusban 875,7 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárt a központi alrendszer.

A központi alrendszer első négy havi 2635,6 milliárd forintos hiánya több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak, 152,5 százalékkal magasabb annál. Ezen belül a központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet mutattak. A központi költségvetés deficitje éppen háromszorosa lett a tavalyi 890 milliárd forintnak, a tb-alapok hiánya viszont mindössze 13,4 százaléka a tavalyi 139,1 milliárd forintos összegnek.

A központi alrendszer bevételei 9824,6 milliárd forintot tettek ki április végéig, 1950,8 milliárd forinttal, 24,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A kiadások 12 460,2 milliárd forintot értek el, ami 3542,8 milliárd forinttal, 39,7 százalékkal több a tavalyinál.

A Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatója kiemelte, hogy a nyugellátásokra fordított 1679,6 milliárd forint kiadás 25,3 százalékkal meghaladta a tavalyi 1340,4 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra fordított 709,1 milliárd forint pedig 23,3 százalékkal több a tavalyi 575,3 milliárd forintnál.

Április végéig az általános forgalmi adóból 2244,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 475,0 milliárd forinttal, 26,8 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első négy hónapjában 377,8 milliárd forintot tett ki, mindössze 1,2 milliárd forinttal többet az egy évvel korábbinál, ami 0,3 százalékos növekedésnek felel meg.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első négy hónapjában 440,6 milliárd forint volt, ami a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adó-visszatérítés együttes hatása következtében 452,6 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél, azaz a felét sem érte el.

Az uniós programok bevételei mérlegsoron április végéig 286,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami a 2363,3 milliárd forintos törvényi előirányzat 12,1 százalékát teszi ki, de 86,4 százalékkal meghaladja a tavalyi 153,5 milliárd forintot. Az uniós programok kiadásai április végéig 1593,9 milliárd forintot értek el, ami 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 53,1 százalékos teljesítését jelenti, míg tavaly ilyenkor az időarányosnak megfelelő 33,3 százalékos teljesüléssel 743,4 milliárd forinton állt ez a tétel. Az idén felmerült kiadások túlnyomó részét a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), valamint a Széchenyi 2020 programjai adták – tette hozzá a PM jelentése.

A társadalombiztosítási alapok bevételei 2879,5 milliárd forintra rúgtak, a tavalyi 2209,9 milliárd forinttal szemben, ami 30,3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A nyugdíjalapba 1248,2 milliárd forint folyt be a szociális hozzájárulási adó és járulékok révén, ami 13,7 százalékkal haladta meg a tavalyi 1097,9 milliárd forintot, míg a költségvetési támogatás 134,5 százalékkal 430,1 milliárd forintra nőtt az előző évi 183,4 milliárd forintról. Az év első négy havi nyugdíjkiadásai 1679,6 milliárd forintban teljesültek, ami 339,2 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának kiadásait.

Az egészségkassza bevételei több mint 30 százalékkal, 279 milliárd forinttal 1198,2 milliárd forintra nőttek, amiből 686,1 milliárd forint származott a szociális adóból és járulékokból 15,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában, míg a költségvetési hozzájárulás 412,1 milliárd forintja 72,0 százalékkal több a tavalyi 239,6 milliárdnál.

A költségvetési szervek kiadásai az év első négy hónapjában 2324,9 milliárd forintot tettek ki, 4,8 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 1437,4 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, ami 18 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjaihoz mérve, és ebben benne van a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri szolgálati juttatás is – derül ki a tájékoztatóból.

A költségvetés nettó kamatkiadása a tavalyi 191,9 milliárd forintról 318,3 milliárd forintra nőtt április végéig.

A központi költségvetés adóssága a múlt év végétől 2182,2 milliárd forinttal nőtt, és április végén 42 879,2 milliárd forinton állt. A költségvetés hiányát finanszírozó nettó forintkibocsátás 1639,1 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás pedig 265,6 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 201,3 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatója kiemelte: a háború okozta kiszámíthatatlan világgazdasági környezetben meg kell őrizni Magyarország stabilitását, ezért a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A Pénzügyminisztérium számításai szerint 4,3 százalékos gazdasági növekedés, a GDP 76,1 százalékára javuló államadósság és 4,9 százalékos költségvetési hiány várható az idei évre.

A következő négy esztendőben továbbra is magas ütemű gazdasági növekedéssel, az államadósság és a költségvetési hiány folyamatos csökkentésével számol a kormány – hangsúlyozza a PM.