Büntetne a Jobbik
Idegenrendészeti különadó bevezetésére tesz javaslatot a Jobbik. Azokat a legalább 250 embert foglalkoztató cégeket sújtanák, amelyekben az alkalmazottak több mint tíz százaléka származik Európai Unión kívüli államból. Stummer János alelnök hozzátette, kezdeményezik, hogy az e rátánál több külföldit alkalmazó cégeket kötelezzék a munkáltatók által a dolgozók után befizetett járulékok felére rúgó büntetőadó megfizetésére. Azzal indokolt: pártja már többször felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak nem keleti vendégmunkásokra, hanem nyugati bérekre van szüksége. Hozzátette: a kormány már többször tanújelét adta, hogy nem a bérből és fizetésből élők, hanem „a rabszolgatartók, a multicégek” oldalán áll.
Stummer képviselő úr!
1. Magyarországon hozzávetőlegesen 250 ezer szabad álláshely van, amelyet nagy kínlódással sem sikerül betölteni. Természetesen ezt fedezhetné az álláskeresési támogatáson levők (munkanélküliek), a közfoglalkoztatottak és a biztosítási jogviszonyon kívül lévők („csellengők”) népes tábora, de ezeket a magyar embereket rendkívül nehéz a munkaerőpiacra behozni, visszaintegrálni. Természetesen ennek a helyzetnek van oka: a hibás állami foglalkoztatáspolitika, a szétvert szakképzési rendszer és az ellentmondásos nyugdíjpolitika, nem beszélve a tömeges el-és kivándorlásról, a tartós demográfiai deficitről.
2. Mindez nem lehet magyarázata annak, hogy a 250 feletti létszámmal működő vállalkozásokat büntető adó sújtsa. A kialakult munkaerő-piaci feszültségekért nem tehetők felelőssé a hazánkban működő magyar vagy külföldi tulajdonban lévő vállalkozók. Az élőmunkát adóztatni, a bérek járulékát szankcionáló jelleggel emelni pedig kifejezetten ostoba javaslat. A külföldi munkások alkalmazása nem hóbort, nem úri passzió, hanem kényszer diktálta lépés.
3. Az ötlet (mert nem több) azzal sem számol, hogy a magyarországi 680 ezer vállalkozás közül mindössze cca. 700 (0,1 %) a 250 fős foglalkoztató/munkáltató. Ez a szám tartalmazza a nagy állami és önkormányzati cégeket is. Arról se feledkezzünk meg, hogy a magyar export szempontjából pontosan ez a vállalati méret a meghatározó: tehát a külpiacokon is helytálló, ma még versenyképesnek tűnő cégeket akarja a Jobbik büntető adóval sújtani! Miféle normativitás az, ahol a cégek 0,1 %-át pécézik ki!
4. Képviselő úr „rabszolgatartó” multi cégeket emleget. Gyorsan tisztázzunk valamit. Ezek a hatékony/termelékeny nagyvállalatok – igaz, hogy kemény bérharcot követően, de - kétszámjegyű béremeléseket hajtottak végre ebben az évben. A mikro –és kisvállalkozói szektor bérszínvonala meg sem közelíti a multinacionális gyárak, kereskedelmi láncokét. A hazai tulajdonú „minimál béres” vállalkozói tömegen nem fog segíteni, ha Jobbik – ki tudja milyen megfontolásból –„orrba veri” azokat a nagy cégeket, amelyek EU-n kívüli munkavállalókat foglalkoztatnak. Ha ezt nem tehetik, vagy ezért büntetéssel sújtják őket, akkor teljesítmény-visszafogás lesz a válasz. Ez kinek lehet az érdeke?
5. Ja, és nyugati bér kell. Azt elhiszem! Lesz is. Majd akkor, amikor a 9,8 milliós Magyarország ugyanazt a nemzetgazdasági szintű teljesítményt lesz képes produkálni, mint a szomszédos 8,5 milliós Ausztria. Egyelőre a harmadánál /!/ tartunk, sajnos más tekintetben is.
Tudom, hogy kampányfinis van, de a józan ész elvesztése még ilyenkor sem kötelező!
