Cigányútra mehetett a romák felzárkóztatására szánt pénz

Föld S. Péter 2024. február 20. 14:40 2024. feb. 20. 14:40

Amint arról a Népszava nyomán a Hírklikk is beszámolt, az Integritás Hatóság vizsgálni kezdte a Híd a munka világába program költéseit. A 2014-ben indult projekt körüli visszásságok kapcsán korábban már a NAV is nyomozott, ám ők lezárták a most ismét előkerült ügyet. A Farkas Flórián vezette néhai projekt 1,6 milliárd forinttal gazdálkodhatott, ám a pénznek nyoma veszett, s miután uniós forrásról volt szó, az állam kénytelen volt az összeg nagyobb részét az adófizetők befizetéseiből megtéríteni.

A 2022 novemberében megalakult Integritás Hatóság feladata az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása. Elemző és javaslattevő feladatai mellett hatósági ellenőrzést és vizsgálati eljárást is folytat, illetve kezdeményezheti más szerv eljárását. Ez a hivatal indított most vizsgálatot a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására létrehozott program kapcsán, mert a cigányság felemelkedését célzó projekt nem hozta meg a várt eredményt, a pénznek nyoma veszett és a romák sem jutottak munkalehetőséghez.

Mindez egyébként korábban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) is szemet szúrt, és az 1,6 milliárdos költségvetésű program miatt vizsgálatot indítottak. 2016-ban az akkor még Balog Zoltán miniszter nevével fémjelzett Emberi Erőforrások Minisztériuma elismerte, hogy visszaélések történtek a brüsszeli pénzeket elherdáló projektben, ám a bűnösök felkutatása és felelősségre vonása helyett inkább felmondták az uniós támogatási szerződést és az Országos Roma Önkormányzatot a támogatás visszafizetésére kötelezték. (Mint kiderült, az akkor még fideszes országgyűlési képviselő Farkas Flórián vezette ORÖ autókra, használhatatlan irodákra, bútorokra és egy gellérthegyi villára költötte a kapott pénzt.) A nagyobb botrány elkerülése érdekében a kormány utóbb 1,3 milliárd forintot átvállalt a tartozásból, így Farkaséknak csak 300 millió forintot kellett visszafizetniük.

Farkas Flórián éppen romaügyi biztos volt, amikor Balog Zoltán, az Emmi minisztere arról beszélt Tusványoson, hogy a kormány még nem tudta eldönteni a cigányságról, hogy tehertételt jelentenek-e az országnak, vagy erőforrást. A cigányság szempontjából ez egy vérforraló mondat, ám Farkas akkoriban e kijelentés kommentálásánál sokkal fontosabb dolgokkal volt elfoglalva: drága és költséges irodát kellett vásárolni és fenntartani a szervezet számára, valamint szolgálati autókat. Érthető, ha ilyen pitiáner megjegyzés véleményezésére nem maradt energiája. 

Az elvileg a romák érdekeit képviselő miniszteri biztos hallgatott akkor is, amikor Lázár János, még kancelláriaminiszterként, azzal indokolta a közmunka szükségességét, hogy akik reggel 6-tól dolgoznak, délután 3 óra után már fáradtak lesznek ahhoz, hogy lopjanak. 

Farkas több mint három évtizede, 1991 óta áll a Lungo Drom élén, és ez idő alatt többször is alkalma nyílt bizonyítani a Fidesz iránti végtelen lojalitását. S bár a cigányság felzárkóztatására tett erőfeszítéseinek kevés nyoma lelhető fel, a roma vezető tett arról, hogy a Fidesz és személy szerint Orbán Viktor tudja, mindig számíthatnak rá. A Covid-járvány csúcspontján például a Lungo Drom közleményt adott ki, amelyben a többi között az olvasható, hogy „a cigányság nyugtalanul szemléli a balliberális ellenzék viszonyulását a járványkezelés kérdéséhez,” valamint, hogy „a cigányság elvárja, hogy a baloldal ne akadályozza a magyarok egészségének megóvásában folytatott eredményes járványkezelési tevékenységet”.

És az is előfordult, hogy a Farkas vezette Lungo Drom Brüsszel magatartása miatti aggodalmának adott hangot. Egy közleményükben például azt írták, hogy „a Lungo Drom elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel Magyarországra akarja erőltetni a liberális ideológiáját, ezért támogatják a gyermekvédelmi népszavazást, s megtesznek mindent annak érdekében, hogy a cigányok minél nagyobb számban vegyenek részt a népszavazáson.” 

Az 1,6 milliárd forinttal elszámolni nem tudó Lungo Drom szerint tehát a magyar cigányság számára Brüsszel jelenti a legnagyobb veszélyt, nem pedig az, ami a mai Magyarországon szabad szemmel is jól látható: az ellopott pénzek, az elcsalt lehetőségek, a leszakadás, a szegénység, a nyomor, a kilátástalanság és a kirekesztés.

A fentiek fényében nem kizárt, hogy Farkas Flóriánnak és a Lungo Dromnak ettől a mostani vizsgálattól sem kell félnie. Ha tévednénk, és mégis találnának Farkasra nézve „valami terhelőt”, az akkor azt jelentené, hogy a Fidesz véglegesen elengedte a pártnak sok nehézséget okozó Farkas kezét.