Csaba László szerint a baj akkor kezdődik, amikor a kormány saját vágyait véli valóságnak
A közgazdász akadémikus a Népszavának adott interjújában hangsúlyozta, hogy gazdasági tekintetben felemás helyzetben van az ország, mert az infláció a tavalyi év egészét számítva 17,6 százalék lett, ami a rendszerváltozás éveit idézi, és jelentősen meghaladja az európai értékeket. Ezt mindenki érzékeli, aki maga végzi a bevásárlását, és háromszor akkora, mint amiről a politika szól!
Csaba László szerint nincs mivel dicsekedni. Tavaly a reálbér, és a fogyasztás is csökkent. Szerinte a bérmegállapodások és a már látható lendületes állami költekezés együtt valós veszéllyé teszi az ár-bér-ár spirál kialakulását, különösen, ha a költségvetési kiadásoknál továbbra sem érvényesül a visszafogottság. A közgazdász szerint a magas magyar kamatszint a fejlett országok, főleg az Egyesült Államok pénzpolitikájának következménye. Ettől a Magyar Nemzeti Bank nem függetlenítheti magát, ha fel akar lépni az infláció ellen.
A közgazdász a Népszavának azt mondta, természetesnek, sőt, hasznosnak tartja, hogy a kormány és az MNB helyzetmegítélése több ponton eltér. Azt tekinti problémának, hogy akárcsak részleges önkritikát sem a kormánytagoktól, sem a jegybanki vezetéstől, sem kormányközeli elemzőktől nem lehetett hallani. Ezért állítja, hogy a baj akkor kezdődik, amikor a kormányzat a saját vágyait véli valóságnak vagy nem törődik azzal, hogy ki fizeti a révészt.
A kormány jogosan kommunikálja, hogy meglennénk uniós pénz nélkül is, hiszen ki tudunk bocsátani kötvényeket, de csak nagyon drágán, amit kamatostól kell visszafizetnünk. Arról, hogy az Orbán-kormány meg akarja szerezni a Budapest Airportot, úgy véli, azért állítják kormányzati körök, hogy a repülőtér részleges nemzeti kézbe vétele stratégiai kérdés, mert nem üzleti. Ez az „ár nem számít” kategória. Hogy a stratégia mire irányul, kitől kell a magyar légiközlekedést és légteret féltenünk, azt Csaba László nem tudja.
