Csintalan Sándor szerint Varga Juditnak már régen bilincsben lenne a helye
Csintalan Sándor szerint a Varga Judit volt igazságügyi miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán sikerült elterelni a figyelmet a végrehajtói botrány valódi kérdéseiről. A politikus úgy látja, az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt bűnszervezetként működő rendszer szerkezete lényegében változatlan maradt, miközben a felelősség kérdéseit máig nem rendezték. A Klikk TV Mélyvíz című műsorában Magyar Pétert is bírálta, az ügynökakták ügyében pedig a dokumentumok hitelességét kérdőjelezte meg.
Varga Judit elterelte a figyelmet a végrehajtói botrányról
Varga Judit parlamenti bizottsági meghallgatását értékelve Csintalan Sándor elismerte, hogy a volt igazságügyi miniszter jól alakította a rá szabott szerepet, de szerinte éppen ez terelte el a figyelmet a lényegről. Úgy fogalmazott, Varga „hülyére vette” a bizottságot, miközben olyan témákról beszélt, amelyeknek nem volt közük a valódi kérdésekhez. Csintalan szerint elsősorban arra kellett volna választ kapni, hogyan működhetett bűnszervezetként az a rendszer, amelynek Varga igazságügyi miniszterként és munkahelyi vezetőként is a felelőse volt.
Különösen súlyosnak tartja, hogy a tárca első helyettese, Völner Pál a Schadl György nevével fémjelzett korrupciós ügy egyik központi szereplője lett, miközben Varga Judit a botrány kirobbanása után is hivatalában maradt. „Az Igazságügyi Minisztérium égisze alatt egy bűnszervezet jött létre” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a rendszer szerkezete lényegében ma is ugyanaz, legfeljebb a szereplők változtak valamelyest. A végrehajtói kamara korábbi elnökéről, Schadl Györgyről pedig azt mondta, hogy bár lábbilincsben van, továbbra is rengeteg pénzt keres.
Csintalan azt is nehezen hihetőnek tartja, hogy Varga Judit miniszterként ne tudott volna arról, mi történik a minisztériumában. A volt tárcavezető ugyanis a meghallgatáson saját tájékozatlanságával magyarázta, hogy nem ismerte a körülötte zajló eseményeket. Csintalan szerint vagy nem mondott igazat, vagy valóban az volt a feladata, hogy ne tudjon semmiről. Úgy vélte, a végrehajtói rendszer strukturális átalakítása is elengedhetetlen, bár hangsúlyozta: önmagában egy intézményi struktúra nem feltétlenül bűnös, de bűnös szándékkal bármilyen rendszer visszaélések eszközévé tehető.
Magyar Péternek nem kell minden provokációba beleugrania
A beszélgetésben szóba került Magyar Péter és Varga Judit nyilvános üzengetése is. Csintalan szerint a volt miniszter meghallgatása gondosan megtervezett produkció volt, amelynek része volt a díszmagyar viselet és az Orbán Viktor kommunikációjából ismerős fordulatok használata. Úgy látta, a szereplés egyik célja az volt, hogy elvigye a figyelmet a végrehajtói botrányról.
Magyar Péter reakcióját ugyanakkor fölöslegesnek tartotta. Szerinte a Tisza vezetőjének nem kellene minden provokációra válaszolnia, különösen nem úgy, hogy a vita a magánéletükre és a gyermektartásra terelődjön. „Ebből az egészből neki ki kéne szállni” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a családi konfliktus nyilvános kiteregetése mindkét fél szégyene, és Magyar Péternek miniszterelnökként különösen ügyelnie kellene arra, milyen ügyekbe bonyolódik bele.
Csintalan Varga Judit szereplésének értékelését elválasztotta a volt miniszter politikai és erkölcsi felelősségétől. Szerinte a meghallgatáson meggyőzően adta elő a szerepét, ez azonban semmit nem változtat azon, hogy milyen kérdésekre kellett volna választ adnia.
Csintalan szerint az ügynökakták jelentős része hamis lehet
Az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatban Csintalan Sándor a teljes magyar politikai elitet és az értelmiségi közéletet felelősnek nevezte. Kifogásolta, hogy több mint három évtizeddel a rendszerváltás után még mindig nem sikerült megnyugtatóan rendezni az iratok nyilvánosságának kérdését. Szerinte a felelősség nem hárítható kizárólag a jelenlegi parlamenti többségre, hiszen a vonatkozó törvényt a parlament az ellenzék szavazataival együtt fogadta el.
A dokumentumok hitelességét is megkérdőjelezte. Saját, a pártállami időszakból származó tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy a korabeli apparátusban teljesítménykényszer működött, ezért sok esetben olyan jelentéseket és beszervezéseket is dokumentálhattak, amelyek a valóságban nem történtek meg. „Majdnem biztos vagyok benne, hogy a papírokon levő neveknek a fele kamu” – fogalmazott. Szerinte sokan legfeljebb informátorok lehettek, nem pedig a szó valódi értelmében vett ügynökök.
Saját példáját is felidézte: hosszú ideig azt hitte, hogy a pártapparátusban dolgozó politikai munkatársakat nem figyelte a szolgálat, később azonban kiderült számára, hogy a KISZ Központi Bizottságában két kollégája is ilyen feladatot látott el. Csintalan szerint az akták jelenlegi kezelése azért is káros, mert azt a benyomást keltheti, hogy mindenki ügynök volt, akinek a neve valamilyen dokumentumban szerepel. A műsor végén azt javasolta Magyar Péternek, hogy kérjen bocsánatot azoktól, akiket alaptalanul hoztak összefüggésbe az állambiztonsággal, és mondja ki: minden ártatlantól elnézést kér.