Digitális ismeretek jelentik a belépést a munkaerőpiacra
Napjaink információs társadalmában a digitális kompetenciák felértékelődnek a munkaerőpiacon, a munka termelékenysége nagyban függ attól, hogy a foglalkoztatottak komfortosan használják-e az új technológiákat. A magas hozzáadott értékű munkák végzéséhez az esetek nagy többségében valamilyen digitális hozzáértés szükséges, tehát a gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel a képességekkel.
Hogyan teljesít e téren Magyarország? – tették fel a kérdést a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) munkatársai, Molnár László és Mihályi Máté. A vizsgálatukat a 2010-es adatok elemzésével indították, amikor még a hazai háztartások csupán 58 százaléka rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, amely már akkoriban jelentős lemaradásnak számított az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra sikerült felzárkózni az unió szintjére. Ez az arány akkorra már elérte a 93 százalékot.
Bár összességében jól állunk a mutató tekintetében, ezen belül éles területi különbségek figyelhetők meg. Az Észak-Alföldön tíz százalékponttal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban, ahol eléri a 98 százalékot is. A demográfiai különbségek más szempontból is szembetűnőek: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 97 százaléka használja naponta az internetet. Korosztályi bontásban vizsgálva, a 16-24 évesek körében csaknem 100 százalékos, míg az 55-74 évesek körében már csak 78 százalékos az internethasználók aránya.
Nem mindegy azonban, hogy mire használjuk az internetet, állapítják meg a GKI szakemberei. A magyar lakosság többsége leginkább kapcsolattartásra és szórakozásra használja, online híroldalakat csupán a magyar internetezők 43 százaléka olvas, podcasteket csak 18 százaléka hallgat. Minden negyedik internetező él az online ügyintézés lehetőségével, de csak minden ötödik vesz igénybe online tananyagokat, tanfolyamokat. Ez utóbbi adat elmarad az uniós átlagtól, amit részben az alacsonyabb vásárlóerő magyaráz.
A hazai és a nemzetközi adatokat összehasonlítva, arra a következtetésre jutottak, hogy az online vásárlások aránya is a digitális nyitottság egyik mutatószámának tekinthető. 2020-ban a hazai lakosság 60 százaléka vásárolt egy éven belül az interneten, majd jött a koronavírus, amellyel párhuzamosan az online világ szerepe felértékelődött, így 2023-ra ez a mutató 70 százalékra ugrott, elérve az EU-s átlagot.
Hazánkban a számítástechnikai szakok valamelyikén végzett hallgatók aránya 2022-ben 6,8 százalék volt, ami meghaladja a 4,5 százalékos uniós átlagot, ugyanakkor nálunk az információs-, kommunikációs szektorban foglalkoztatottak aránya csak 4,2 százalék, szemben az EU 4,8 százalékos átlagával.
A digitális kompetenciák fejlesztéséért nemcsak az állam és a lakosság felelős, hanem a vállalatok is. E tekintetben viszonylag jól állunk: míg 2022-ben a 10 vagy annál több embert foglalkoztató uniós vállalatok 22 százaléka nyújtott informatikai képzést munkavállalóinak, addig Magyarországon ez az arány 18 százalék volt, amit az is magyaráz, hogy hazánkban az informatikai tudást nem igénylő, egyszerű összeszerelő tevékenység súlya magasabb.
Összességében a hazai lakosság 64 százaléka rendelkezik legalább alapszintű általános digitális készségekkel, míg az uniós polgároknak 61 százaléka. A V4-es országok közt nincs okunk szégyenkezni, hiszen a magyarok digitális ismeretei meghaladják a lengyelekét és a szlovákokét, egyedül az uniós összevetésben is kiemelkedő csehek előznek meg minket.
Bár népszerű érv, hogy a digitalizáció a „tudás demokratizálódását” hozta el, szemmel látható, hogy különböző társadalmi csoportok másra használják digitális eszközeiket, ahol különböző „valóságokkal” szembesülnek a világhálón.
A digitális ismeretek tekintetében szembetűnőek a különböző demográfiai csoportok közti különbségek. Ezeknek az eltéréseknek a csökkentéshez elengedhetetlen a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a periférián élők felkarolása. Mivel a digitális képességek megléte egyfajta belépési küszöb lesz a jövő munkaerőpiacán, ha nem juttatunk el mindenkit az informatikai tudás minimum-szintjére, elkerülhetetlen a további társadalmi polarizáció.
Ugyanakkor mind az Európai Unió, mind a hazai kormányzat felismerte, hogy mennyire fontos a lakosság digitális felkészültségének fejlesztése. Jó iránynak tűnik az új, informatikai tudást fejlesztő szakképzési programok indítása, a digitális kultúra nevű középiskolai tantárgy bevezetése, valamint az ingyenes laptopok biztosítása a diákok számára – összegezték a kutatásuk lényegét a GKI munkatársai.
