Döbrentey Dániel: mindenkinek lehetővé kellene tenni a levélszavazást

Millei Ilona 2022. január 14. 08:05 2022. jan. 14. 08:05

Semmilyen különbséget nem kellene tenni a szavazat leadásának módjában a külföldön élő magyarok között, mindenkinek lehetővé kellene tenni a levélszavazást – nyilatkozta a Hírklikknek Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Politikai Szabadságjogi Projekt szakértője. Úgy véli, politikai okai vannak annak, hogy a voksolást nem teszik mind a két csoport számára lehetővé. A TASZ egyébként túl azon, hogy felhívja a figyelmet a diszkriminatív szabályozásra, honlapján keresztül tájékoztatással is segíti a külföldön élő, választani akaró magyar polgárokat.

– Áder János még ki sem írta a választások időpontját, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) már készített egy kézikönyvet az időpontokkal, amikről azt mondták, nem végleges, csak szakmai egyeztetés céljából küldték el néhány érintettnek. A végleges megjelenés a kitűzés után néhány héttel várható. Ön szerint a kézikönyv korai megjelenésének a választások szempontjából van jelentősége?

– Ennek nem tulajdonítanék jelentőséget; a borítón szükséges volt feltüntetni – formai szempontból – egy dátumot, ami történetesen a törvény szerinti legkorábbi időpont volt. Az NVI minden választás előtt elkészíti a választási füzetek néven ismert, a szavazatszámláló bizottsági tagok számára útmutatóul szolgáló kézikönyvet. Ennek a választások előtti hónapokban már készen kell állnia, így nem tekinthető korainak a megjelenés – már csak azért sem, mert hamarosan megkezdődik a választási bizottságok, köztük a szavazatszámláló bizottságok megalakulása is. Nagyon pozitív, hogy a kézikönyv véleményezésébe, a munkafolyamatba az NVI civil szervezeteket is bevon.

– A magyar választási rendszerben a külföldön élő magyarokra különböző előírások érvényesek. Mi az alapvető különbség?

– A legfontosabb különbség, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok csak a külképviseleten szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők egyszerűen, ingyenesen, levélben is leadhatják szavazatukat, igaz, ők csak listára, egyéni képviselő-jelöltre nem.

– Ez milyen akadályokat gördít a külföldön élő magyar választópolgárok elé?

– Nem nehéz belátni, hogy milyen anyagi, időbeli befektetést igényel adott esetben több száz kilométert utazni (nem kevés pénzért) egy másik városba azért, hogy a választópolgár élhessen a választójogával. Nagyon elkötelezett szavazónak kell lenni ahhoz, hogy ennyi hátráltató tényező mellett, ezt vállalja valaki. Ehhez képest a levélszavazás egy kifejezetten joggyakorlásra ösztönző, kényelmes megoldás.

– Mi az oka a többfajta szabályozásnak?

– A többfajta szabályozást az Alkotmánybíróság megvédte, amikor nem semmisítette meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezést: egyébként egészen álságos indoklással, mégpedig, hogy a magyar lakcímmel rendelkezők mind listára, mind egyéni jelöltre szavazhatnak, és kötődésük erősebb Magyarországhoz – igen ám, de akkor miért nekik kell több áldozatot vállalniuk? Semmilyen különbséget nem kellene tenni a szavazat leadásának módjában a két csoport között, mindenkinek lehetővé kellene tenni a levélszavazást.

– Ez a szabályozás mennyire szolgálja a jelenleg hatalmon lévők érdekét?

– Annak, hogy nem teszik mind a két csoport számára lehetővé a levélszavazást, nyilván politikai okai vannak: elég, ha megnézzük, hogy a levélben érkező szavazatok milyen arányban támogatják az aktuális kormánypártokat. A külképviseleti szavazásról ilyen közvetlen adatunk nincs, hiszen az ott leadott szavazatokat bekeverik a magyarországi lakóhely szerinti szavazatok közé, de exit pollokból, közvetlen megkérdezésekből, illetve anekdotikus úton tudjuk, hogy a külképviseleteken szavazók nagyon kis része támogatja a jelenlegi kormánypártokat.

– A külföldön élő magyar választók Áder János államfőhöz is fordultak már levélben. Lett-e ennek bármilyen eredménye?

– A kezdeményezés tudomásom szerint az angliai magyaroktól indult, de Nagy-Britanniában nem jelöltek ki szavazásra új külképviseletet, így az nem járt eredménnyel. Más téren viszont van előrelépés, ugyanis több új külképviselet nyílt 2018 óta. Ezek között vannak, amelyek várhatóan alacsony forgalmat fognak a szavazás napján lebonyolítani, de korábban fájó hiányokat is pótoltak. Így 2018-hoz képest több német, francia, amerikai és kanadai városban is lesz lehetőség szavazásra, ahogy az a visszás helyzet is megszűnt, hogy egyes EU-tagországokban nem volt lehetőség külképviseleten szavazni.

– A TASZ mit tud tenni a külföldön élő magyar választók érdekében?

– Azoknak, akiknek külképviseleten kell szavazniuk, két módon tudunk segíteni: egyrészt visszatérően és a szabályozás megváltoztatásáig felhívjuk a figyelmet a diszkriminatív szabályozásra, másrészt tájékoztatással segítjük a polgárokat, például a valasztasz.tasz.hu oldalon keresztül. Azt tanácsolom a szavazás napján külföldön tartózkodó, de magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgároknak, hogy mérlegeljék: hazatérnek-e a szavazás napján, vagy külképviseleten szavaznak. Utóbbi esetben fontos tudni, hogy bármely kijelölt külképviseleten van erre lehetőség, nem csak a külföldi tartózkodás helye szerintin!