Egy eltitkolt mérés szerint melegebb volt a Duna a megengedettnél Paksnál
Kitartóan próbálta eltitkolni a Paksi Atomerőmű, mit mért a bójasor, amely másfél éve tűnt fel a Dunában.
A most megismert eredmények igazolták az Átlátszó korábbi tapasztalatait: a víz hőmérséklete többször is túllépte a dunai élővilág védelmét szolgáló 30 Celsius-fokos jogszabályi korlátot.
A jogszabályt idén fellazította az országgyűlés. A téma az atomerőmű újbóli üzemidő-hosszabbítása miatt vált ismét aktuálissá, fontosságát a hatóságok is jelezték szakvéleményükben.
Két közérdekű adatigénylés, egy országgyűlési interpelláció és két helyszíni iratbetekintés után bebizonyosodott, amit sejteni lehetett: a vizsgálatok a Paksi Atomerőmű megbízásából zajlanak. Bár a kért adatokat és jelentéseket mindeddig nem kapták meg, azok egy részét – papíron – megnézhették az erőműben.
Az összefoglaló dokumentumban megtalálták a 2023. július 17-19. között mérőbójákkal felvett adatokat, de csak diagramokon ábrázolva. Így is láthatták azonban, hogy több olyan időszak is volt, amikor a megengedett 30 Celsius-foknál melegebb a víz.
A 30 Celsius-fokos korlát a dunai élővilág védelmét szolgálja
A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kapcsán nemrég elkészült előkészítő anyag megállapítása szerint kimutatható a melegvíz-kibocsátás hatása az ott élő halközösségekre, és az faji szinten is érzékelhető változást jelent az érintett szakaszon: növekszik az invazív fajok száma és előfordulási gyakorisága, főként a kisvizes, meleg években. Az érintett szakasz kiterjedése jellemzően 2 kilométer, de a kiemelkedően meleg években a duplájára nő.
A halak mellett a makroszkopikus vízi gerinctelen állatok, pl. a kagylók és csigák esetében is kimutathatóak a változások. A vizsgálati anyag szerint a melegvíz-kibocsátás egyik legfontosabb közvetett hatása az, hogy az ismert makrogerinctelen élőlényközösségek jelentős hányada már invazív, erőteljesen és agresszívan terjeszkedő idegenhonos elem. Ugyanakkor a védett fajok száma is magas, vagyis a Duna ezen alsó szakaszai természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségűek. A terület természeti értéke a Paksi Atomerőmű melegvíz-kibocsátásától függetlenül is folyamatosan romlik, pl. a klímaváltozás, az emberi beavatkozások és a szennyezések miatt.
