Egy kutatás szerint a magyarországi kisvárosok visszafejlődnek, sürgős beavatkozásra van szükség
Az Egyensúly Intézet 53 indikátor, jelzőszám alapján kutatta a magyarországi települések fejlettségi szintjét. A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek mellett külön kategóriába kerültek a 15 ezer lakosnál nagyobb és kisebb városok, valamint az 5000 fő alatti települések.
Boros Tamás politikai elemző, az intézet igazgatója a Népszavának elmondta, hogy olyan statisztikai adatokat vettek alapul, amelyek minden évben rendelkezésre állnak és számszerűsíthetően megmutatják egy adott település fejlettségét (infrastruktúra, jövedelmi helyzet, iskolázottság, internetes hozzáférés, orvosi ellátás, közlekedés, új építésű ingatlanok száma és így tovább).
Fontos, hogy nem a települések élhetőségét vizsgálták. Ennek megítéléséhez ugyanis kevés adat áll rendelkezésre, túl sok a szubjektív tényező.
Az általunk összeállított rangsor arról tanúskodik, hogy mely települések készültek fel leginkább a jövő kihívásaira – fogalmazott Boros Tamás.
A fejlettséget tekintve, a fővárosban az V. kerület végzett az első helyen, a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár, a 15 ezernél népesebb városok közül Budaörs, a 15 ezernél alacsonyabb lélekszámú kisvárosok közül Balatonfüred, az 5000 fő alatti települések versenyében pedig Hévíz.
Az Egyensúly Intézet azt is megnézte, hogy 2014 és 2021 között mely települések fejlődtek a legtöbbet.
A budapesti kerületek és a megyeszékhelyek az elmúlt hét-nyolc évben kivétel nélkül fejlődtek, még akkor is, ha a fejlődés üteme rendkívül eltérőnek bizonyult. Budapestet és a megyeszékhelyeket nem számítva, 68 város lakossága haladja meg a 15 ezer főt: ebből 26 fejlődött, 42 pedig nem.
A 15 ezer főnél kisebb városokban a legrosszabb a helyzet. Számuk 260. Ezeknek a 60 százaléka nemhogy nem fejlődött, hanem visszafejlődött. „A kisvárosokban szinte mindenütt visszafejlődést látunk. Ha van valahol sürgős beavatkozási terület, akkor ez a településtípus az” – jelentette ki Boros Tamás.
Ami meglepte a kutatókat: a statisztikai adatok alapján a községek és az 5000 fő alatti városok túlnyomó többsége fejlődést könyvelhetett el a vizsgált időszakban. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar falvak hirtelen virágzó településekké változtak – magyarázta az Egyensúly Intézet igazgatója –, hanem azt, hogy saját magukhoz képest magasabb lett a fejlettségi szintjük. Visszaesés csak a falvak és az 5000 fő alatti városok tizedénél tapasztalható. A leginkább prosperáló kistelepülések elsősorban a fővárosi agglomerációban és Nyugat-Magyarországon, a Balaton környékén találhatók.
