„Egyesülve a sokféleségben”
Május 9. Európa napja. Az európai béke és egység ünnepe. Európában ezen a napon ért véget a második világháború, amely milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Ezen a jeles napon a nácizmus-fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte.
Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását.
Schuman akkor az mondta: „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra”. Majd hozzáfűzte, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.
Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el:
- biztosította, hogy tagországai békében éljenek,
- megemelte az életszínvonalat,
- határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett,
- világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált.
Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, mert az indoklás szerint hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, „a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében”, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.
Magyarország helye megkérdőjelezhetetlenül a békét és fejlődést jelentő európai közösségben van, ezt a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt év gyarapodása, eredményei és fejlesztései egyértelműen igazolják. Az európai baloldalnak és a Magyar Szocialista Pártnak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy hazánk felvételt nyert 2004. május 1-én az Európai Unióba.
Persze EU-nak is időnként komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Ilyen volt, amikor fennállásának történetében először idén – az Egyesült Királyság 47 évnyi és egy hónapnyi tagság után 2020. január 31-én éjfélkor elhagyta a közösséget, de komoly terhet ró a közösségre a mostani koronavírus-járvány is.
Miközben a járvány okozta pénzügyi nehézségek miatt az elmúlt hetekben történetének talán legnagyobb gazdaságmentő csomagját dolgozta ki az Európai Unió, a magyar kormány mégis sokszor célkeresztjébe veszi Brüsszelt. Rendszeresen az uniós döntések esetleges negatív hatásait emelik ki, az európai közösség eredményeire viszont sajátjukként hivatkoznak.
Manapság Európa-szerte virágoznak azok a populista pártok, amelyek veszélyes, uszító ideológiákat követve szélsőséges, xenofób, vagy épp rasszista jelszavakkal és megvalósíthatatlan, de a tömegek számára könnyen befogadható, egyszerű és világos megoldást jelentő szólamokkal igyekeznek minél több választót megszólítani.
Pedig a szabad munkaerő-áramlás és vállalkozás, a külföldön való tanulás lehetősége, az olcsóbb utazás, a fogyasztói jogok erősödése, az agrártámogatások megléte, a kutatás-fejlesztésre kapott uniós források, illetve az elmúlt években érkezett többezer milliárd forintnyi uniós támogatásból megépült új infrastruktúra, azaz sok kilométernyi autópálya, a tucatnyi közlekedési, árvízvédelmi, gáz- és villanyellátást biztosító, vagy épp épületmegújítási, telekommunikációs, avagy regionális beruházás kizárólag csak gyarapította hazánkat.
Ezen a jeles napon nem is találhatnék méltóbb idézetet, mint az EU egyik alapító atyja, Jean Monnet által mondottakat: „az európai gyökerek olyan mélyek, hogy az európai eszme minden válságot, forradalmat túl fog élni”.
