Egyetlen fideszes oligarcha sem élne túl egy kormányváltást

– Megelőzhette volna a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus, hogy a gázszerelő mester több mint 100 milliárdot bukjon a tőzsdén?

– Biztosan nem tudta volna megelőzni, mert ha csak bejelenti az eladási szándékát – ami már önmagában is a komoly veszély jele –, akkor egy fillért sem kapott volna a részvényekért. Ez a tőkepiacok természetes működése: a papírok ára néha felmegy, máskor meg leesik. Ha viszont a cégalapító akarja eladni a részvényeket, ott már valami gyanús, s akkor a kutyának sem kell, és a más tulajdonában lévő papír is elértéktelenedhet.

Egyébként Bill Gates is bukott, nagyon sokmilliárdos vagyona kisebb lett a tőzsdei ármozgástól. Ennek nincs különösebb jelentősége. A koronavírus-járványok okozta tőzsdei árzuhanás következtében elsősorban a gazdagok buknak vagyonokat. Ha bármilyen bekövetkező krach után megnézzük a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbséget, akkor mindig úgy tűnik, mintha a társadalmi különbség csökkenne, tehát az egyenlőség növekedne.

– A tőzsdei krach tehát mintegy mellékhatásként kiegyenlíti a nagy vagyoni különbségeket, de jó az, ha a Mészáros-vagyon kevesebbet ér, leszámítva magát az oligarchát?

– Az egyenlőségi mutatók változása társadalmi értelemben nem jelentéktelen változás! Annak viszont nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani, hogy például a Mészáros tulajdonában lévő szállodaláncok mennyit érnek. 

– Ugyanakkor mégis csak a nemzeti tulajdonról van szó! Nem mindegy, hogy kinek a kezében van, és ki dönt a gázszerelő vagyonáról, aki nem mellesleg a miniszterelnök barátja. Tudja, hogy kik hozták meg az ezek szerint bölcs döntést, és nem adták el Mészáros részvényeit?

– Erről szerintem senki nem tudja az igazat. Természetesen nekem sincs fogalmam róla. Elég valószínű, hogy Mészáros Lőrinc valójában egy stróman, aki más vagyonát kezeli, de hogy ki az illető, s mennyi szabadságot biztosít a gázszerelőnek, esetleg mennyire tartja rövid pórázon, arról senki nem tud semmi biztosat. Talán majd az emlékiratokból – tíz-húsz év múlva – egy és más kiderül.

– Van azért olyan nyilvános cégregiszter, amelyből megismerhetőek a cégadatok, a tulajdonos, a menedzsment, az igazgató tanács. Ez sem árul el semmit a Mészáros-cégekről?

– Nézze, közgazdász kollégám, Laki Mihály írt egy hosszabb tanulmányt a Mészáros-birodalom megalakulásáról, változásáról, működéséről. A nagyvállalkozások kutatója is csak arra a következtetésre jutott, hogy fogalmunk sincs, mekkora a Mészáros-vagyon, s hogy az valójában kié! Még azt sem tudjuk, hogy kik igazgatják, Mészáros Lőrinc, vagy valaki más. Ezt az érintetteken kívül, aligha tudja bárki.

– Amit nálunk két ember tud, azt előbb utóbb mindenki tudja. Ez mitől maradhat titokban?

– Itt túl nagy a tét.

– Ha mégis kiszivárogna, annak szinte életveszélyes következménye lehetne?

– Talán ezért sem szivárog ki. Ezért marad titok.

– No de egy demokratikus berendezkedésű országban alapvető fontosságú a transzparencia. A mindenkire érvényes átláthatóság miért nem érvényes a Mészáros-birodalomra?

– Talán, mert fontos titok. Mindent persze mégsem lehet titokban tartani. Teljesen világos, hogy a jól működő vállalatok alapvető ismérve, hogy külföldön is versenyképesek. Erre a legegyszerűbb példa a Rubik kocka. Ha a világ bármely országában tömegesen tudják eladni, akkor az egy versenyképes termék.

Mészáros Lőrinc azonban nem Rubik kockát, vagy hasonló kelendő portékát árul. A gázszerelő vagyona úgy jött létre, hogy a cége csak belföldre, mi több, kizárólag állami megrendelésre dolgozik. Vagyis Mészáros összes vállalkozása rosszul működik és csak azért sikeres, mert protekciója van, rendszeresen milliárdokat nyer a közbeszerzéseken. Netán korrupció is van a dologban.

– A közbeszerzések nyilvánosak, ahol a legjobb nyer – nem?

– A közbeszerzésen azok nyernek, akik megfelelnek a feltételeknek, de a feltételekről az állam határoz. A NER lovagok mindegyike – közvetlenül vagy követve – közbeszerzésen szerezte a vagyonát. Ha az oligarchák cégei nem kapnának munkát az államtól, ha nem tudnák államilag dotált nyugdíjas vendégekkel tölteni a szállodáikat, akkor a kezükben lévő vagyon semmit sem érne.

– Itt azért papíron 400 – bocsánat, már csak 300 – milliárdos vagyonról van szó, benne egy tucatnyi cég. Ennek működtetéséhez talán egy gázszerelői vizsga kevés. Kell olyan szakértő, aki döntéseket hoz, illetve azt jóváhagyja. Ki lehet az?

– A korrekt válasz az, hogy nem tudjuk. Fogalmunk sincs. A cégen belül talán néhányan tudják, hogy nagyjából mi történik, de azoknak jó okuk van arra, hogy tartsák a szájukat.

– Szó volt már arról, hogy ilyen gigantikus cégbirodalomból, amelyben van sertéstenyésztés és vágóhíd, földművelés, és építőcég, szállodák, vagy hőerőmű, azért a mégoly szigorú titkot is nehéz megtartani. Tíz éve sikerül?

– Nézze, az rendben van, ha az emberek lojálisak a munkahelyükhöz. Ez mindenütt elvárás, de Mészáros nagyon megfizeti a vezetőit. Nyilván van miből. Azok, akik nem tartják a szájukat és kiesnek a pikszisből, jól tudják, ebben a cégbirodalomban, illetve a Fidesz-világban nem találnak ehhez hasonló munkaadót.

– Azt elképzelhetőnek tartja, hogy a cégbirodalom fontos ügyeiben a jó barát, Orbán Viktor dönt? Lehet egyszerre egy országot, meg egy hatalmas céget is vezetni?

– Természetesen nagyon könnyen lehet. De ez feltételezés. Persze, a döntések születhetnek focimeccseken, szotyolázgatás közben. A díszpáholyokban az urak elbeszélgetnek, Mészáros feltesz néhány kérdést a miniszterelnöknek, aki képes gyorsan reagálni. Még az is elfordulhat, hogy az esetek többségében jó döntést hoz.

– Hasonló cégbirodalom, ugyanilyen átláthatatlanul működhetne bármely más európai országban? Engedi ezt a törvény?

– Ami történik, az jórészt nálunk is törvényes. Az Országgyűlés úgy alakítja a törvényeket, hogy ez működhessen. De hasonlóan működő, járadékvadászatra épülő cégbirodalmak a világon mindenütt vannak, Olaszországban, Latin-Amerikában, Kínában, de még Japánban is. Erről egyébként a közelmúltban több tanulmányt is publikáltunk Szelényi Ivánnal közösen.  

– Az ilyen hatalmas cég nincs meg bankhitel nélkül, időnként még a saját bankjuktól is kölcsönöznek. A koronavírus miatt elveszett 100 milliárd okozhat bankcsődöket is Magyarországon?

– Igen, ez könnyen elképzelhető. A bankok működését ugyanis szigorú szabályok írják elő. Ha egy hitel mellé fedezetként – a döntés pillanatában – valaki berak 100 millió forint részvényt, ami aztán a felére esik vissza, akkor a bankok ilyenkor fedezetpótlást kérnek. Ha a cég nem tudná a hiányzó összeget betenni, akkor abból nagy baj is lehet. Ilyen veszély fennáll.

– Még akkor is, ha a bankok „baráti” vagy „haveri” bankok?

– Ez lehet, de a szabályok ettől függetlenül szigorúak. Ezért úgy gondolom, hogy néhány oligarcha cégének csődje olyan bankokat is magával ránthat, amelyek ma még nem is tudják, hogy baj lehet! 

– Előfordulhat, hogy az ország leggazdagabb emberének cégbirodalma szétporladhat?

– Természetesen, hisz' Simicska Lajos vagyona is nagyon jelentős volt, s hol van az már! Érdemes elmondani, hogy a magyar oligarchák nemzetközi mértékkel mérve, nem jelentősek. Sem az összeget, de az ország méretét figyelembe véve sem kiugró a gazdagságuk. Csehországban, Romániában, Oroszországban, Kínában vagy Lengyelországban sokkal gazdagabb emberek vannak, mint Mészáros Lőrinc.

– A magyar gazdaság megérezné, ha néhány oligarcha csődbe menne?

– Ha a bankrendszert nem rántják magukkal, akkor nem. Akkor legfeljebb Mészáros visszamenne a kaptafához, mások pedig pezsgőt bontanának, mert akkor a 400 milliárdos vagyont – töredékéért – mások vásárolnák meg.

– No és ha kormányváltás lenne?

– Azt nem élné túl egyetlen oligarcha sem, hiszen akkor a közbeszerzési pályázatokat már nem ők nyernék, s egyszer csak elfogyna a munka, nem tudnák a dolgozóikat fizetni, nem tudnák az eszközeiket bérelni. Kormányváltás esetén, ezen cégek mindegyike vagy többsége be fog dőlni.

– Azt megérzi a gazdaság?

– Talán azt sem. Akik elvesztik a vagyonukat, vagy a munkahelyüket, azok nyilván megéreznék, és ez sok ezer ember is lehet, de a magyar gazdaságot ez nem rázná meg.