Észak-koreai fegyverekkel pótolná Putyin ukrajnai veszteségeit
Kim Dzsong Un, Észak-Korea diktátora páncélvonatán megérkezett Vlagyivosztokba, ahol csütörtökön találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az utóbbi egy nemzetközi gazdasági fórumon vesz részt az orosz Távol-Kelet központjában, de külön ül össze – négy év után először – diktátor-társával. A várakozások szerint Putyin az egykor a szovjetek által felszerelt észak-koreai hadsereg fegyverzetével is szeretné pótolni ukrajnai veszteségeit, cserébe energiát, élelmiszert és korszerű, műholdas- és atom tengeralattjáró technológiát adna át az atomfegyver után vágyódó partnerének.
A liberális brit Guardian elemzése szerint a „remete diktatúra" a hidegháború idején legfeljebb egy erős szuperhatalom jelentéktelen beszállítója volt, most azonban büszkén vállalja a partnerséget Putyinnal a bűnözésben. Az Ukrajna elleni támadással minden megváltozott. Moszkva (és Peking) megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozat-tervezetet, amely büntette volna Phenjant az újabb rakétatesztekért. Tavaly júniusban Észak-Korea elismerte a donyecki és luhanszki bábköztársaságokat, majd az idén júliusban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Phenjanban tűnt fel, ahol Kim büszkén mutogatta neki a legújabb észak-koreai fegyvereket. A Kreml elkeseredett helyzetéről tanúskodik, hogy Moszkva (az irániak után) most észak-koreai fegyvereket akar beszerezni.
Vannak azonban más fontos megfontolások is, amelyeket Putyinnak mérlegelnie kell, mielőtt a keblére öleli Kimet. Most, hogy Oroszország maga is páriává lett, érthető, hogy más lator államok felé nyújtja ki a kezét. Emellett a Phenjan elleni szankciók részleges megbontása eltemeti az Észak-Korea nukleáris fegyverektől mentes övezetté tételéhez fűzött minden reményt.
Ennél fontosabb, hogy az Észak-Koreával fenntartott kapcsolatok fejlesztésével a Kreml a dél-koreai kapcsolatok romlását kockáztatja. Azok már romlottak a háborúval is. Szöul támogatta ugyan a Moszkva elleni szankciókat, de csak vonakodva, és továbbra is sok dél-koreai vállalat működik Oroszországban. Szöul afféle gyenge láncszem a nyugati szankciós frontban, és ezt a Kreml kihasználhatja, ha erre lehetősége nyílik. Ám Putyin úgy is gondolhatja, hogy a Phenjannal kialakítandó új kapcsolat növeli majd a befolyását Dél-Koreában, mert ettől annak politikusai még inkább szorgalmazzák majd a dialógus fenntartását Moszkvával.
Az orosz elnöknek ugyanakkor azt is végig kell gondolnia, hogy megbízható partner-e Észak-Korea. Lényegében ugyanis egyáltalán nem az. Phenjan a hidegháborúban kihasználta a partnerei közötti vitákat, és kijátszotta azokat egymás ellen. A Kim-dinasztia országa arról is ismert, hogy gazdasági teherré válik barátai és partnerei számára, a rendszer sokszor bizonyult akaratosnak, kiszámíthatatlannak és nem valószínű, hogy a diktátor ezúttal olcsón adná magát.
Mindezek ellenére, nem kizárt, hogy Putyin már régen meghozta a stratégiai döntést az Észak-Koreához való közeledésről. A hidegháború utáni rend feladása és a tömbmentalitáshoz való visszatérés bátorítja az efféle újbóli egyesüléseket. Fontos szereplő ebben az esetben Kína, Phenjan régi támogatója, amely a Peking és Washington között mélyülő konfliktus logikája folytán maga is közelebb húzódik Moszkvához, írta a Guardian.
