Ezt nagyon benézte az Orbán-kormány, tévedés erőltetni az akkugyárakat

A jegybank szerint van hova fejlődni, hisz" a hazai munkatermelékenységi mutatókból (pl. egységnyi munkamennyiséggel előállított termékmennyiség) képzett átlag az uniós szint 64 százalékán, míg a TOP5 EU-s tagországhoz képest 49 százalékon áll. A magyar innovációs rendszer hatékonysága az uniós átlag 55 százalékát éri el, ám ha a legjobb öt uniós országhoz mérjük a teljesítményt, akkor csak a 36 százalékot állunk. Az elmúlt évek válságai mérsékelték a magyar cégek innovációs kiadásait, ez a hatékonyság romlása mellett az eredményeken is meglátszik – írja a Népszava.

A digitalizációs és ökológiai hatékonyságot összehasonlítva a legkisebb a lemaradásunk, 78, illetve 81 százalékot értünk el az EU átlagokhoz képest. Összességében a 2020-as években érdemi javulás csak a digitalizációs pillérben történt, főként azért, mert javult a vállalatok digitalizációs hatékonysága. A számítástechnika, informatika térhódítása kétség kívül az egyik legfontosabb hatékonyságnövelő eszköz, de a 81 százalékos fejlettség megtévesztő lehet – állapították meg a jegybank elemzői. A magyar gazdaság digitális hatékonyságát ugyanis az határozza meg, hogy az input mutatókban átlag felett, de az output mutatókban gyakran átlag alatt szerepel. A ráfordításokat összegző input mutatók közül a 6. helyezettek vagyunk az EU-ban a hálózati infrastruktúra tekintetében. Az elért eredményekre utaló output mutatók között azonban a 16. a legkedvezőbb helyezésünk, ami a lakossági felhasználók digitális készségei, valamint a vállalatok digitális integráltsága esetében figyelhető meg.

Az állam digitalizációs fejlesztései hatékonyabb keretrendszert biztosíthatnak a gazdaság számára, amire nagy szükség is lesz, ugyanis az e-közigazgatás hatékonysága Magyarországon 2023-ban 79 százaléka volt az EU-átlagnak, és a TOP-5 EU-ország teljesítményének 64 százaléka, ami az EU 27 tagállamából csak a 26. helyre elegendő. A MNB elemzői megjegyzik, hogy a magyar közigazgatás digitális hatékonysága a kormány most induló Digitális Állampolgárság Programjával (DÁP) javulhat.

Az elmúlt években a kormány több száz, de összességében ezer milliárd forintnyi állami támogatást nyújtott a Magyarországra települő akkugyáraknak, illetve elektromos autógyáraknak (BMW, a kínai BYD), ettől várják a gazdasági fellendülést. A kormány döntését független kutatók sora bírálta, a környezetvédelmi, munkaerőpiaci, energiapolitikai szempontok mellett a leginkább hangoztatott érv az volt, hogy az akkumulátorgyárak hozzáadott érték termelő képessége, azaz a termékek értéke, és az előállításához felhasznált anyagok, erőforrások értéke közötti különbség alacsony. Vagyis ezen ágazatok betelepülésétől nem lehet várni azt a modernizációs fordulatot, amire szüksége lenne a magyar gazdaságnak.

Ezt a vélekedést támasztja alá a jegybanki jelentés is, amely az akkumulátoripar nemzetközi térnyerésével és felértékelődésével külön is foglalkozik. Az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan számos külföldi beruházás érkezett Magyarországra az elmúlt évek során, a bejelentett fejlesztések összege meghaladja a 6000 milliárd forintot. Ezeknek a beruházásoknak egy része már elkészült és termel, másik részük pedig még előkészítés alatt áll, vagy éppen épül. A gyártási kapacitás várhatóan meghaladja majd a belföldi keresletet, ezáltal emeli az export összegét.

Ugyanakkor az MNB adataiból kiderül, hogy magyar gazdaságban a legalacsonyabb hazai hozzáadott értékkel a járműipar termel, s bár pontos adatot nem adott meg a jegybank, mintegy 15 százalékra tehető ez az érték. A villamos berendezés gyártásánál – ide tartoznak az akkugyárak is – a teljes kibocsátás hazai hozzáadott értéke 19,2 százalék, ez a harmadik leggyengébb adat. Ez a mutató a 2023-as adatok alapján elmarad a feldolgozóipari átlagtól (23,6 százalék), a piaci szolgáltatások 58,5 százalékos értékének pedig mindössze a harmada.