Fekete-Győr András a vérpadon
A Partizánban Gulyás Márton megsemmisítő interjút készített a Momentum Mozgalom elnökével és miniszterelnök-jelöltjével, Fekete-Győr Andrással.
A párt reménysége és legfényesebb csillaga már korábban is szerzett néhány kellemetlen médiapillanatot a nagyérdeműnek – ezek egy részét Gulyás Márton be is játszotta –, de az ezúttal előadott nyomorúságos makogás minden korábbi teljesítményét alulmúlta. Nem interjú volt ez, hanem egy rossz tanuló reménytelen felelése a kettesért.
Fekete-Győr András ezúttal áldozat volt. Harmadsorban önmaga gyenge képességének és teljes felkészületlenségének áldozata. Másodsorban Gulyás Márton áldozata, aki kíméletlenül bánt el vele – egy nap talán Karácsony Gergely és Fürjes Balázs, Gajdics Ottó és Jeszenszky Zsolt, Simor András és Bige László is kiérdemli tőle ezt a bánásmódot. Fekete-Győr András azonban elsősorban a Momentum Mozgalom párját ritkító szellemtelenségének, kongó ürességének, nyomorult gyávaságának, végletes elvtelenségének és csontvelőig ható hamisságának lett az áldozata.
Nem pusztán Fekete-Győr András bukott meg, hanem az „új politikai kultúra” és az „új politikai generáció” hazugsága lepleződött le a Partizán stúdiójában. Kiderült, hogy önelégülten mosolyogni és mindent megígérni egy reklámszpot élményén túlmenően már kevés. Félreérthetetlenül bebizonyosodott, hogy egy marketingesek által brandelt párt, amely nem kínál többet a politikában, mint a Coca-Cola a szénsavas üdítőitalok piacán, amely egyetlen szavazatról sem hajlandó lemondani, és amely minden konfliktust meg akar úszni, szükségszerűen üres és alkalmatlan bárki vagy bármi képviseletére. Fekete-Győr Andrásnak lehetetlen küldetést kellett volna teljesítenie: meg kellett volna magyaráznia az elmúlt évek hazudozásait, árulásait, cserbenhagyásait, és közben úgy kellett volna tennie, mintha az ő személyén nem pusztán egy farkasfalka megélhetése, hanem Magyarország felszabadítása és felvirágoztatása múlna. A Partizán stúdiójában minden kétséget kizáró élménnyé vált, hogy a Momentumnak nincs identitása és nincs mondanivalója: elnökük és miniszterelnök-jelöltjük amint teheti, kampányszlogenek mögé menekül a valóság elől.
Lehet és érdemes is röhögni Fekete-Győr Andráson, az igazán rossz vicc mégsem ő, hanem az a tény, hogy másfél év leforgása alatt Tarlós István városvezetésének elszámoltatása még csak meg sem kezdődött, hiába vezeti momentumos politikus a vizsgálóbizottságot, hiába áll momentumos főpolgármester-helyettes a főváros élén, hiába ez az egyetlen feladat, amit el mertek vállalni a Városházán – e tudás birtokában kellene a magyaroknak komolyan venniük a kormányváltás harmadnapján induló felcsúti pert? Ugyan mit mondhatott volna ez a harmatgyenge szellemi és emberi képességű Fekete-Győr András egy ilyen társaság élén, ilyen teljesítmény birtokában? Legfeljebb a NOlimipia-kampányra hivatkozhatott, amit persze minden adódó alkalommal meg is tett.
A Momentum Mozgalom úgynevezett közösségének már csak egyetlen kérdésre kell választ adnia: kit támogat a párt az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltek közül: Dobrev Klárát, Jakab Pétert, Karácsony Gergelyt vagy Márki-Zay Pétert? Ennek a kérdésnek van már csak tétje, úgyhogy érdemes lenne a válaszukat ezúttal alaposan átgondolniuk. Számukra ez a kampány véget ért: Fekete-Győr András miniszterelnök-jelöltsége megsemmisült. Választásuk a fenti négy név közül pedig – bármilyen szorongató – értékválasztás is lesz: valami, amit még nem próbáltak, de amit igazán nem ártana elsajátítaniuk.
