Megugrott a magyar állam bevétele az ingatlanok eladásából
A tényadatok szerint tavaly a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) bevétele elérte a 31,8 milliárd forintot, pedig a tervek még ennél jóval kevesebbről, 22,7 milliárd forintról szóltak – hangzott el egy sajtóeseményen.
Az utóbbi bő tíz évben az állami vagyon nagy léptékben bővült. Egész pontosan 2010-ről 2022-re 11 650 milliárd forintról 21 860 milliárdra nőtt – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lakner Zsuzsa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója tartottak meg.
A novekedes.hu tudósítása szerint elhangzott: az állami vagyon nagy részét az ingatlanvagyon teszi ki, amelynek értéke eléri a 14 197 milliárd forintot.
Igyekeznek felpörgetni azoknak az ingatlanoknak az értékesítését, amelyek az államnak nem hasznosak, vagy azt látják, hogy a magánszektor jobban tudja őket használni. Ennek is köszönhető, hogy a tényadatok szerint tavaly az MNV bevétele elérte a 31,8 milliárd forintot, pedig a tervek még ennél jóval kevesebbről, 22,7 milliárd forintról szóltak.
Az MNV bevételei egyébként a központi költségvetést illetik. A tulajdonosi joggyakorlásuk alatt több, mint 277 ezer ingatlan áll.
Ebbe a körbe nem csak lakó-, iroda-, gazdasági- és ipari épületek tartoznak, hanem például barlangok, műemlékingatlanok és tavak is. A közvetlen kezelt ingatlanok száma hozzávetőlegesen 21 ezer darab.
Mint a sajtóeseményen elhangzott: a 2024-es célok között szerepel a központi költségvetési szervek által használt ingatlanállomány felülvizsgálata is.
A tervek szerint az MNV-nél idén ingatlanok értékesítéséből 32,7 milliárd forint, ingóságok értékesítéséből 1,3 milliárd forint, bérleti és használati díjakból 2,0 milliárd forint, vagyonkezelői díjakból 2,0 milliárd forint, egyéb forrásokból pedig 1,2 milliárd forint fog befolyni.
