Fontos kérdések nyugdíjkorhatár előtt
Érdemes-e tovább dolgozni az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után vagy sem? Mennyit számít néhány hét, illetve mikor érdemes kérni a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását? Mindezek miként befolyásolják a várható nyugdíj mértékét? Az adózóna.hu olvasói kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt – írja a Napi.hu.
A portálnak megküldött kérdés részletesen így hangzik: 2020. december 22-én betöltöm a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezem a teljes összegű nyugdíj folyósításához szükséges szolgálati idővel. Érdemes-e tovább dolgoznom az év végéig, és csak utána kérni a nyugdíjazásomat, vagy ez az egy hét már nem számít a nyugdíj összegének a megállapításánál? Lehetőségem lenne, még 2021-ben is tovább dolgozni. Ez hogyan változtatja a nyugdíjam összegét? (Például, ha csak egy-két hónapot vagy akár még egy évet dolgozom.)
A szakértő válasza szerint, az ellátás összegét a nyugdíj megállapításának napját megelőző napig elért keresetek és szolgálati idő alapján állapítják meg. Az itt fölvetett esetben, önmagában a plusz egy heti kereset – ugyanolyan jövedelmi szint mellett – nem befolyásolhatja érdemben a nyugdíj összegét. A szolgálati idő tekintetében a plusz egy heti – de akár plusz egy napi is – biztosítási jogviszony fennállása abban az esetben érintheti a várható nyugdíj összegét, amennyiben ezzel további egy év szolgálati időt szerzünk. (Például 2020. december 22-én 40 év 360 nap szolgálati idővel rendelkezik, azonban a nyugdíj megállapítása nélkül tovább dolgozik, és a nyugdíj megállapítását csak 2020. december 28-ától kérjük, úgy abban az esetben a nyugdíj mértéke már 41 év alapján kerülne meghatározásra, amely két százalékkal magasabb mértékű induló nyugdíjat eredményez a 40 év szolgálati időhöz viszonyítva.)
További különbséget jelenthet, ha a nyugdíj megállapítását 2020. december 31-ét követően kérnénk, hiszen ebben az esetben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításakor nem a 2020. évi, hanem a 2021. évi valorizációs szorzókat kell alkalmazni. Azt sajnos jelen időpontban nem lehet megmondani, hogy a 2021. évi valorizációs szorzók magasabbak lesznek-e, mint az idén megállapításra kerülő nyugdíjaknál alkalmazott szorzók, ugyanis azokat a tárgyév márciusában szokták külön kormányrendeletben kihirdetni. Az azért elmondható, hogy az utóbbi három esztendőben az előző évhez képest magasabb mértékűek voltak a valorizációs szorzók, ami azt is jelenti, hogy azonos szintű keresetek mellett, a későbbi nyugdíj-megállapítás eredményezett magasabb összegű kezdő nyugdíjat – írja Winkler Róbert.
Amennyiben valaki a nyugdíj megállapítása nélkül továbbra is keresőtevékenységet kíván folytatni, lehetősége van kérelmezni az öregségi nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását, azaz hogy rögzítsék a nyugdíjkorhatár betöltésének napján milyen összegű nyugellátásra jogosult. Ez annyiból célszerű, hogy ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását követően legalább 365 naptári napot tovább dolgozunk, és ez idő alatt nem indul meg a rögzített nyugdíj folyósítása, a tényleges nyugdíjazásakor – azaz amikor már nagy valószínűséggel a biztosítási jogviszony is megszüntetésre kerül – választhatunk majd a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár időpontjára megállapított – rögzített – öregségi nyugdíj annak megállapítását követő naptári évtől az évenkénti emelésekkel növelt összege között.
