Forgács Imre: a mostaninál mindenképpen hatékonyabb lesz az Európai Unió 2022-ben
Az Európai Uniót jól ismerő Forgács Imre szerint a járvány harmadik éve, a hosszan elhúzódó gazdasági válság, és a nemzetközi politikában növekvő bizalmatlanság közös európai cselekvést sürget. A Bajnai-kormány igazságügyi és rendészeti minisztere azt mondja, az Európai Unió 2022-ben a mostaninál mindenképpen hatékonyabb lesz. Úgy véli, a januártól soros elnök Franciaország államfője, Emmanuel Macron – az új német kormánnyal és az olasz kormányfővel, a technokrata Mario Draghival szövetkezve – még szerezhet – jó értelemben vett – meglepetéseket.
Mostanában sokat hallunk az Európai Unió alapértékeiről, de valójában melyek ezek?
Tudjuk, hogy a magyar kormány tagjai szeretnek „brüsszelezni”, és ilyenkor az uniós értékek létezését is tagadják. Pedig elegendő lenne elolvasniuk az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkét, amelynek megfogalmazói többek között a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok védelmét – ideértve a kisebbségekhez tartozók jogait – tekintették az unió alapértékeinek. A tagállamok a csatlakozási szerződés aláírásakor valamennyien vállalták, hogy tiszteletben tartják ezeket a jogokat és értékeket, így azok például a sokat emlegetett 7. cikk szerinti eljárásban számon is kérhetőek.
Ha már ennyit beszélünk az értékekről, tulajdonképpen mire épül az uniós jog?
Arra a feltételezésre, hogy a tagállamok vezetői kulturált emberek. Amikor belépnek egy közösségbe, akkor elfogadják annak írott és íratlan szabályait. Ironikusan azt is mondhatnánk, hogy egyetlen angol klub sem írja elő a tagjai számára, hogyan kell viselkedni egy vacsoraasztalnál, mert annak ismeretét mindenkiről feltételezik. Az alapszerződéseket megfogalmazó „alapító atyák” arra gondoltak, hogy a tagállamok között felmerülnek majd viták, érdekellentétek, de azok egyeztetésekkel, kölcsönös engedményekkel kezelhetőek lesznek. Innen ered az egyhangú döntések mai napig tartó kultusza, ami azonban a 27-tagú EU hatékony fellépését régóta akadályozza, különösen a nemzetközi ügyekben. Az uniós jog megalkotói ugyanis nem gondoltak a joggal való visszaélésre, például arra, hogy a vétóval zsarolni is lehet. De biztosan azon is meglepődnének, hogy vannak olyanok, akik „Brüsszelre” csak jól bejáratott kifizetőhelyként tekintenek. A tagállamokban a politizálás színvonalát az első számú vezető nyilatkozatai mindig jól jelzik. Orbán Viktor szerint a magyar néplélektől idegen a kötelező védőoltás, és – egy ilyen nyilvánvaló ostobaságot hallva – Magyarországon még csak fel sem háborodik senki.
A hírek szerint a 7. cikk szerinti eljárás azért – ha lassan is – halad előre. Ön szerint a lengyelek és a magyarok esetében milyen döntés várható?
Köztudott, hogy az említett eljárás a lengyel és a magyar kormány ellen régóta folyik, és – legalábbis elvben – akár a két tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet. Miután azonban ehhez az Európai Tanács, vagyis az állam- és kormányfők egyhangú döntésére is szükség lenne, a két „baráti” kormány vétó-szövetsége miatt az elmarasztalásnak szerintem semmi esélye.
Várható-e változás az Európai Unió politikájában az újévben e területeken?
Minden jel arra utal, hogy igen. A tavalyi év egyik fontos és mindenképpen biztató fejleménye, hogy megszületett az úgynevezett jogállamisági rendelet. Ez lehetővé teszi, hogy a jogot semmibe vevő tagállamok esetében az Európai Bizottság átmenetileg felfüggessze (akár csökkentse is) az uniós büdzséből járó kifizetéseket. A jogszabály ugyan már 2021. január 1-jén hatályba lépett, de a magyarok és a lengyelek keresetben kérték, hogy az Európai Unió Bírósága semmisítse meg a számukra nem sok jót ígérő uniós rendeletet. A két kormány pánikreakciója teljesen érthető, miután a pénzügyi szankció kiszabásáról – a Bizottság javaslatára – a Miniszterek Tanácsa többségi szavazással is dönthet.
Tudjuk, hogy 2021. december 2-án Sánchez-Bordona főtanácsnok azt javasolta, a Bíróság utasítsa el a lengyel-magyar keresetet. Ezek után mire számíthatunk?
Az elemzők többsége úgy gondolja, hogy a Bíróság hamarosan várható ítélete megegyezik majd a főtanácsnok véleményével. Ez pedig azt jelenti, hogy a Bizottság megindíthatja a jogállamisági eljárást a magyar kormány ellen. Miután hazánkban a kormányzati korrupció soha nem látott méreteket öltött, az eljárás végeredménye nem lehet kétséges. Azt viszont maga a rendelet írja elő, hogy a szankciók kiszabásakor a lakosság, vagyis a kedvezményezettek nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe.
Önt az írásai és egyéb megszólalásai alapján az Európai Unió népszerűsítőjének tartják. Milyen lesz az EU 2022-ben?
Reményeim szerint a mostaninál mindenképpen hatékonyabb lesz. A járvány harmadik éve, a hosszan elhúzódó gazdasági válság, a növekvő bizalmatlanság a nemzetközi politikában közös európai cselekvést sürget. A januártól soros elnök Franciaország államfője, Emmanuel Macron – az új német kormánnyal és az olasz kormányfővel, a technokrata Mario Draghival szövetkezve – még szerezhet jó értelemben vett meglepetéseket.
