Gigaveszteséggel zárta 2023-at a Magyar Nemzeti Bank
1736,2 milliárd forint veszteséget halmozott fel 2023-ban a Magyar Nemzeti Bank, az összeg több mint négyszerese az előző évben már szintén felhördülést okozó, 400 milliárdos mínusznak – derül ki a jegybank éves jelentéséből.
A hvg.hu szerint az elképesztően magas, a GDP több mint 2,3 százalékát kitevő veszteség a magas kamatok miatt jöhetett össze, a jegybank 1678 milliárd forintot fizetett ki a hazai hitelintézeteknek az MNB-nél tartott betéteik után. Hogy egy újabb sokkoló adattal jöjjünk: a Portfolio számításai szerint a bankoknál elszámolt nettó 1611 milliárd forintos kamat teljes kamatbevételük 72 százalékát tette ki.
A magas banki likviditási ráta mellett ehhez természetesen az extrém magas jegybanki kamatszintek is kellettek. A hvg.hu emlékeztet: a 2022 ősze óta alkalmazott 13 százalékos alapkamat és 18 százalékos irányadó egy napos (O/N) kamat 2023-ban több hónapig fennállt (az O/N csökkentése tavaly májusban indult el, az alapkamaté októberben). Pozitívumként ugyanakkor az MNB a devizatartalék növekedését, ezzel párhuzamosan pedig a forintárfolyam erősödését emelte ki (az extrém magas kamatszint kialakulásához a magas inflációs környezeten túl a forint bezuhanása is kellett).
A magas veszteség egyúttal azt is jelenti, hogy a jegybank saját tőkéje 2023 végére nem csak a tízmilliárdos jegyzett tőke alá került, de egyenesen mínuszba: a beszámoló szerint -1855 milliárd forintra zuhant. A jegybank ugyanakkor beszámolójában is kiemeli: a magas hiány, illetve a negatív tőke kompenzálásával kapcsolatban „a költségvetésnek 2024-ben nem keletkezik térítési kötelezettsége”. Erre a jegybanktörvény egy 2023-as módosítása ad lehetőséget, amely alapján, a korábbi rendtől eltérően, nem a költségvetésből, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből rendezhetik, több évre oszlik el tehát a kompenzáció.
A lap szerint ez önmagában is sok problémát felvet. Egyrészt beláthatatlan pályát rugdos maga előtt, mint az ezúttal kiderült, az össztermék 2 százalékát is meghaladó veszteséget a jegybank. A kitétel, miszerint a mínuszt majd az MNB majdani profitjából lehet rendezni azt is feltételezi, hogy profitorientált a jegybank, márpedig ez szöges ellentétben áll alapvető feladataival.
Az is kérdés, a jelenlegi és rövidebb távon várható kamatszintek mellett 2024-ben milyen eredményt tud elérni a jegybank. A 2022-ben még 400 milliárd körüli, tavaly 1700 milliárd fölé duzzadó veszteség nyilvánvalóan nem tud még nyereségbe fordulni. Vagyis kérdés az is, hogy a középtávon kalkulált nyereség, ezzel a negatív tőke visszatöltése mikorra válik reálissá.
