„Gyereket olvasás közben ennyit röhögni még soha nem hallottam!”
Van egy örömöm. Az az örömöm, hogy egy gyerek nevetésének köszönhetek egy jelentős nemzetközi díjat. Nem hatalmi pozícióban ülő vagy a díjak döntésében közreműködő barátaim, ismerőseim kaparták ki nekem a gesztenyét a magyar feudális gyakorlat szerint, hanem egy gyerek, aki elnevette magát Petepite című regényem olvasása közben.
Amint a néhai Népszabadság egyik 2001. március végi számában, a regény kritikájában Boldizsár Ildikó megpendítette (s nekem később részletesen elmesélte), a konyhában tett-vett, amikor felhangzott egyik fia csillapíthatatlan nevetése. Vagy ahogyan ő írta: „gyereket olvasás közben ennyit röhögni még soha nem hallottam!” A mesékről szóló tudományos és népszerűsítő munkáival híressé vált kritikus akkor bement a szobába, hogy megnézze, mi a hahota forrása. Gyermeke a Petepitét olvasta.
És hogyan lett ebből nemzetközi díj? Boldizsár Ildikó Népszabadság- kritikája felkeltette az IBBY (International Board on Books for Young People) magyar szekció tagjainak figyelmét, és Békés Pál vezetésével az én regényemet választották 2002-ben díjra érdemesnek, amit a nemzetközi zsűri jóváhagyott.
Elismerem, értékes díjakat kaptam a kiadómtól, a szülővárosomtól és a Prima Primissimától is, de az IBBY díj az egyetlen, amit egészen biztosan megérdemeltem.
(A nevető fiú, akinek itt köszönöm meg egykori kacaját, ma már 30-32 éves lehet. És talán neki is vannak már gyerekei. Szívesen küldenék a könyveimből Boldizsár Ildikó unokáinak, ha olvasnak és szeretnek nevetni. A visszajelzések szerint ugyanis a többi regényem sem kevésbé humoros (és az író szerint legalább olyan jó), mint a Petepite. Mellesleg a kötelező irodalommá vált, és több kiadásban – a mai napig 78.700 példányban – megjelent regényből családi komédia készült, amelyet néhány színház – remélhetőleg – bemutat a következő évadban. Lesz ok a „röhögésre”. És ez is örömhír.)
Nógrádi Gábor
Az író unokái a Papa egyik könyvét olvassák
A Petepite legújabb kiadása
