"Ha ez megcsinálja Magyar Péter, szobrot emelek neki"

A legalacsonyabb ellátások kerültek a középpontba

Karácsony Mihály szerint két olyan változás körvonalazódik Magyar Péter nyugdíjpolitikai elképzeléseiben, amelyet a nyugdíjasok képviselete kifejezetten fontosnak tart. Az egyik, hogy a legalacsonyabb nyugellátással rendelkezők végre a figyelem középpontjába kerültek, a másik pedig az, hogy a politikus felvállalta a nyugdíjak differenciált emelésének gondolatát. Mint mondta, ezt korábban még a kampányban is tagadták, most azonban már két konkrét javaslatban is megjelent.

Az egyik ígéret szerint a 120 ezer forint alatti nyugdíjakat 120 ezer forintra egészítenék ki. Karácsony szerint ez mintegy 241 ezer embert érinthet, ám egyelőre nem tudni, pontosan kik tartoznak majd a jogosultak közé. Különösen azért fontos ez, mert a nyugdíj mellett további 29 jogcímen is történhet kifizetés a nyugdíjbiztosítási alapból. Ilyen például a művészeti járadék, az átmeneti bányászjáradék vagy a hadigondozottak járadéka. A nyugdíjas parlament vezetője szerint ezért a szabályozásnak azt is figyelembe kellene vennie, hogy egy érintettnek van-e más rendszeres jövedelme.

Karácsony azt is kifogásolta, hogy a 120 ezer forintos összeghatár alacsonynak tűnik. A KSH adataira hivatkozva arról beszélt, hogy a megélhetéshez szükséges minimális összeg ma mintegy 155 ezer forint, vagyis kerekítve 160 ezer forint körül van. „Miért nem ezt mondta, hogy mindenkit kiegészítünk 160-ra?” – vetette fel. Ettől függetlenül szerinte fontos, hogy a legalacsonyabb ellátásban részesülők problémája egyáltalán napirendre került.

A magyar nyugdíjrendszer legnagyobb baja a GDP-arány

A nyugdíjasok helyzetének javításához azonban szerinte nem elegendő a meglévő pénz újraosztása. Karácsony Mihály szerint alapvető probléma, hogy Magyarország a GDP mindössze mintegy 6 százalékát fordítja nyugellátásokra, miközben az Európai Unióban ez az arány átlagosan 11 százalék körül alakul, egyes országokban pedig eléri a 12-13 százalékot is. „Ezt a 6 százalékot lehet aztán tortaként vagdosni, ide nagyobbat, oda kevesebbet, de hogyha a 6 százalékból nem lépünk ki hétre, 7,5-re vagy nyolcra” – fogalmazott.

A differenciálást ugyanakkor fontosnak tartja. Szerinte az infláció kompenzálását mindenkinek meg kell kapnia, a keresetek növekedéséből származó többletet azonban már igazságosabb lenne eltérő mértékben szétosztani. Úgy látja, a jelenlegi rendszer egyik súlyos következménye, hogy az átlagnyugdíj már a nettó átlagkereset 50 százalékát sem éri el. Korábban, amikor a nyugdíjemelés a bérekhez is igazodott, ez az arány jóval magasabb volt, mintegy 75 százalék.

Hasonló elv alapján támogatja a nyugdíjasoknak tervezett, differenciált SZÉP-kártyás támogatást is. Az elképzelés szerint a 250 ezer forint alatti ellátásban részesülők 200 ezer, a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintos támogatást kapnának, míg 500 ezer forint felett nem járna ez a juttatás. Karácsony szerint a kártyás megoldásnak megvan az előnye, mert az összeget élelmiszerre, gyógyszerre és rekreációra lehet fordítani, ráadásul a pénz nagyobb eséllyel marad a magyar gazdaságban.

Azt azonban itt is problémának tartja, hogy kizárólag a Magyarországról folyósított nyugdíj alapján döntenének. Szerinte figyelembe kellene venni a külföldről érkező nyugdíjat, a szerzői jogdíjakat, a bérbeadásból származó bevételeket és más rendszeres jövedelmeket is. „Mi azt tanítanánk korrektnek, hogy arról nyilatkoznia kellene azoknak, akik ehhez a plusz összeghez hozzá akarnak járulni, hogy más egyéb pénzbeli juttatása mennyi van” – mondta.

Új párbeszédet és több idősotthoni férőhelyet várnak

Karácsony Mihály szerint jelentős változás lenne az elmúlt 16 évhez képest, ha az új kormány valódi, széles körű párbeszédet kezdene a nyugdíjas-szervezetekkel. A műsorban elmondta, hogy a minisztérium a tervek szerint 34 szervezetet hív össze egy ilyen egyeztetés előkészítésére. Szerinte korábban az Orbán-kormány Idősek Tanácsa nem jelentett valódi érdekképviseleti fórumot, mert annak tagjait a kormány választotta ki.

A következő időszak egyik fontos kérdésének tartja azt is, hogyan lehetne igazságosabbá tenni a nyugdíjrendszert. Az OECD Magyarországról szóló ajánlásait ezzel szemben túl drasztikusnak tartja, különösen a nyugdíjkorhatár emelésére, a 13. és 14. havi nyugdíj megszüntetésére, illetve a Nők 40 program átalakítására vonatkozó elképzeléseket. A Nők 40-et ugyanakkor támogatja, mert szerinte valamilyen módon el kell ismerni a gyermeknevelést. A férfiaknál inkább a korábban megszüntetett korkedvezményes nyugdíj visszaállítását tartaná indokoltnak a különösen megterhelő fizikai vagy szellemi munkakörökben.

A nyugdíjasok problémái között nemcsak a havi ellátások nagyságát emelte ki. Szerinte az idősellátás helyzete is súlyos, különösen az idősotthoni férőhelyek hiánya. Elmondása szerint jelenleg mintegy 61 ezer ember él idősotthonban, miközben 58 ezren várakoznak férőhelyre. Ez különösen nagy kihívás a Ratkó-korszakban született generáció számára, amelynek létszáma mostanra érte el azt az életkort, amikor egyre többen szorulhatnak intézményi ellátásra.

Karácsony felidézte, hogy Magyar Péter 20 ezer új, korszerű idősotthoni férőhely létrehozását ígérte. „Ha ezt megcsinálja, én szobrot emelek neki” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy egyelőre a megvalósítás még nem kezdődött el. A műsorvezető erre nevetve emlékeztette: „De még nem kezdtél hozzá.” Karácsony pedig hasonló derűvel válaszolt: „Még nem, de ő se.”