Ha küzdünk a klímaváltozás ellen, küzdünk a járványok ellen is

Harmincezer olyan koronavírus van a természetben, amely a jelenlegi járványt okozó koronavírushoz hasonló – vagyis viszonylag hatékony és eredményes – átugrási képességgel rendelkezik. Ezzel a döbbenetes számmal indult Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja munkatársának előadása.  

A későbbiekben az is kiderült, milyen körülmények „szerencsétlen” együttállása szükséges ahhoz, hogy egy, a mostani pandémiához hasonló járványt okozó vírus át tudjon ugrani a gazdaszervezetről az emberre. Nem meglepő, hogy e külső tényezők érvényesülése szempontjából az ember kulcsszerepet játszik. Szinte minden eddig ismert kórokozó terjedési képességét meghatározta ugyanis, hogy az ember hogyan alakította át a gazdaszervezetnek otthont adó élőhelyet. Az erdőirtás, utak építése, a városiasodás, a globális közlekedés, az állattenyésztés, a természetes élőhelyek mezőgazdasági célú feldarabolása egyre több és nagyobb járványhoz járul hozzá.

Azt, hogy ez a jövőre nézve mit jelenthet, a Bangladesben szinte évről-évre problémát okozó Nipah-vírus, a Dél-Amerikában több évtized után felbukkanó, vérzéses lázat okozó Sabia-vírus vagy a madárinfluenza-vírusok megjelenése mögött meghúzódó okok és körülmények bemutatásával személtette.

Beszélt arról, hogy a Covid19-járvány orvosi szempontból sikeres kezeléséhez nagyban hozzájárult, hogy a SARS-szerű vírusok alapvető tulajdonságait csaknem húsz éve ismerjük. Becslések szerint azonban 1,7 millió olyan vírus lehet, amelyről semmit sem tudunk. Ellenük biztosan nem készül tíz hónap alatt vakcina. Egyet tehetünk, ha küzdünk a klímaváltozás ellen, küzdünk a járványok ellen is. Ezzel az ajánlással zárta előadását Kemenesi Gábor.

Földvári Gábor biológus ezt a gondolatot fűzte tovább előadásában, amelyben a globális klímaváltozás jelentőségét elemezte a kórokozók szempontjából. Az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa szintén beszédes adatokkal kezdte az előadását: 2 millió éve nem volt olyan magas a légkör szén-dioxid-koncentrációja, mint most, a tengerszint emelkedése 3000 éves rekordot döntöget, a sarki jégborítottság pedig soha nem volt ilyen alacsony az utóbbi 1000 évben.

A klímaváltozás mellett a természetpusztítás és a biodiverzitás csökkenésének szerepét hangsúlyozta a környezet erőteljes megváltozásában, így a kórokozók terjedésében is. Megtudhattuk, hogy a korábbi evolúciós paradigmával ellentétben a kórokozók, paraziták igenis képesek alkalmazkodni a változó környezethez, új helyeken új gazdaszervezetekre találnak.

Az előadó hosszan elemezte, hogyan járul hozzá a járványok terjedéséhez önmagában a városias életforma, valamint a délkelet-ázsiai vadhúsfogyasztás és -kereskedelem.

Előadásában konkrét példákkal mutatta be, mit tehetnek a kutatók, és mit tehetünk mi, hétköznapi emberek a következő járványok megelőzésében akár tudatosabb életmód választásával, akár úgy, hogy kutatási projektekben való részvételünkkel támogatjuk a kutatók munkáját.

A kutatók előadásait megnézhetik az MTA honlapján:

Kemenesi Gábor előadása itt érhető el 3:09-től,

Földvári Gábor előadása pedig itt 32:45-től.