Ha Orbánnak igaza van, Hankó védekezése komoly bajba kerülhet
Az NKA-támogatások ügyében nem mindegy, milyen magyarázatot ad Hankó Balázs a nyilvánosság előtt, és mit mond a nyomozóknak – erről beszélt Magyar György ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Szerinte Orbán Viktor kijelentései ellentmondásba kerülhetnek a volt kulturális miniszter védekezésével, de a politikai rendezvényen elhangzottak önmagukban nem számítanak büntetőeljárási bizonyítéknak.
Kétféle védekezés, egyre kellemetlenebb ellentmondások
Magyar György szerint Hankó Balázs védekezésének két, a sajtóban megjelent eleme különíthető el. Az egyik szerint a volt miniszter kormányzati döntések végrehajtójaként járt el, a másik pedig azt állítja, hogy a kulturális támogatások odaítélésében nem játszott szerepet a pártpolitikai hovatartozás. Ezzel azonban szembekerülhet Orbán Viktor nyilatkozata, amelyben a volt miniszterelnök arról beszélt, hogy a kormány a saját kulturális irányvonalával egyetértő szereplőket kívánta támogatni.
Az ügyvéd szerint a két magyarázat közötti ellentmondás a büntetőeljárásban is jelentőséggel bírhat. Ha Hankó a kormányzati utasításokra hivatkozik, akkor felmerülhet, hogy a döntések meghozatalában kik vettek részt, és milyen szerepe volt a kormányzati vezetésnek. Ha viszont azt állítja, hogy a támogatások odaítélésekor nem érvényesültek pártpolitikai szempontok, akkor Orbán Viktor kijelentései gyengíthetik ezt a védekezést.
Magyar hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottnak joga van megválasztani a védekezését, hallgathat is, és nem köteles önmagára nézve terhelő vallomást tenni. Ugyanakkor nem szerencsés, ha valaki a nyilvánosság előtt mást állít, mint a nyomozás során, mert ezzel saját szavahihetőségét veszélyeztetheti. Azt azonban, hogy a védekezés mennyire megalapozott, a bizonyítékok összessége alapján kell megítélni.
Orbán Viktor vallomása már más jogi helyzetet teremtene
Az ügyvéd különbséget tett a politikai rendezvényen elhangzó kijelentések és a büntetőeljárásban tett vallomások között. Orbán Viktor nyilvános megszólalásának önmagában nincs közvetlen bizonyító ereje, ám ha tanúként hallgatnák meg, már igazmondási kötelezettség terhelné. A nyomozó hatóság konkrét kérdéseket tehetne fel neki, a vallomását pedig összevethetnék az ügy többi bizonyítékával.
Ha a volt miniszterelnök tanúvallomása ellentmondana Hankó védekezésének, a hatóság szembesítéssel is megpróbálhatná tisztázni a különbségeket. Magyar szerint ugyanakkor nem lehet előre megmondani, hogy Orbán Viktort beidézik-e tanúként, ehhez ismerni kellene az ügy részleteit és a gyanúsított védekezésének tartalmát.
A beszélgetésben szóba került az NKA-támogatások ügye is, amelyben Magyar a műsorban elhangzottak szerint mintegy 17 milliárd forintnyi támogatást említett. Az ügyvéd úgy fogalmazott: ha a pénzeket pártpolitikai célokra, például a Fidesz kampányának segítésére használták fel, akkor felmerülhet a tiltott pártfinanszírozás, a hűtlen kezelés vagy a hivatali visszaélés gyanúja. Ezek megállapítása azonban a bizonyítékok feltárásától és a büntetőeljárás eredményétől függ.
A letartóztatás nem jelent előrehozott büntetést
Magyar György a letartóztatásból házi őrizetbe vagy más enyhébb kényszerintézkedés alá kerülő gyanúsítottak helyzetéről is beszélt. Kiemelte: a szabadságelvonásról nem az ügy érdemének előzetes megítélése alapján kell dönteni, hanem azt kell vizsgálni, fennáll-e például a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítékok megsemmisítésének vagy a tanúk befolyásolásának veszélye.
Az, hogy valakit kiengednek a letartóztatásból, önmagában nem bizonyítja sem az ártatlanságát, sem azt, hogy terhelő vallomást tett. Elképzelhető, hogy időközben olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek mellett már nem indokolt a szabadságának korlátozása. Az is előfordulhat, hogy a gyanúsított olyan információkat tár fel, amelyek segítik a nyomozást.
Az ügyvéd ugyanakkor határozottan bírálta azt a gyakorlatot, amikor valakit azért helyeznek letartóztatásba, hogy hátha így vallomást tesz. Mint mondta, a szabadságelvonásnak már az elrendelésekor megalapozottnak kell lennie, nem lehet előbb letartóztatni valakit, majd utólag bizonyítékokat keresni ellene. „Nem lehet megfordítani, hogy elvonjuk a szabadságát, aztán majd lesz valami” – fogalmazott.
Magyar György szerint a jogállami működés egyik alapja, hogy a gyanúsítottak jogait a büntetőeljárás minden szakaszában tiszteletben tartsák. A nyomozás során a hatóságoknak a terhelő és a mentő körülményeket egyaránt fel kell tárniuk, és csak ezek mérlegelése után lehet megalapozott döntést hozni az ügyben.
