Halálra ítéli a kormány a hőségben kórházban fekvő embereket
Mintha visszamentünk volna az időben öt évet. A híradások most is egyre többször szólnak a hőségriadóval tetézett kánikulai időszakokban olyan kórházakról, amelyekben vagy nincs vagy már tönkrementek a klímaberendezések. A forró nyár miatt ott, ahol még van működő műtő, az idén műtétek maradnak el a magas hőmérséklet okán kialakuló fertőzés veszélye miatt, a bent fekvő betegek pedig „megfőnek saját levükben”. Néhány napja Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke hőmérővel járja az egészségügyi intézményeket és posztolja ki sorra, hogy milyen problémákba ütközött. Öt évvel ezelőtt Orosvári Zsolt már egyszer végigjárta ezt az utat, kitaposta az ösvényt, aminek eredményeképpen öt kórházba felszereltek ma is működő klímákat. De mi a különbség akkor és most között?
Manapság a média egyik szomorú slágertémája a kórházak klimatizálása, illetve annak hiánya és az ott fekvő betegek áldatlan állapota, méltatlan helyzete. Ennek a nem újkeletű problémának a megoldására korábban már voltak törekvések. Ezek pedig Orosvári Zsolthoz köthetőek, aki többi között az „Ágyat az anyukáknak” és a „Klímát a kórházakba” akciót vitte végbe. Amit ő öt évvel ezelőtt tett, több szálon kapcsolódik a jelenlegi helyzethez, hiszen annak idején öt kórház öt komplett gyermekosztályát látta el segítőivel felajánlásokból klímával, önkéntes munkával. Többi között a Bethesda Gyermekkórház égési sebészeti osztályát és a miskolci központi kórház egy részét.
Ahogy Orosvári Zsolt a Hírklikknek elmesélte, mindkét akciónál komoly problémákba ütközött. Amikor ugyanis kitudódott, hogy egy magánszemélyt az édesanyák kórházban készült fotókkal látnak el, a kórház vezetői – azt nem tudni, hogy központi utasításra-e vagy önszorgalomból – a kórházkapukra „Fényképezni tilos!” táblákat helyeztek el. Ezek kísértetiesen hasonlítottak az egykori orosz laktanyáknál látható „Fotózni tilos!” táblákra. De a sárbogárdi férfi nem hagyta magát és minden fórumon eljárásokat kezdeményezett. Így például a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalnál (NAIH), illetve az alapvető jogok biztosának hivatalánál is.
Ez a két hivatal egymással egyeztetve, 2019-ben közzétette állásfoglalását, amit Orosvári Zsoltnak is megküldtek. Ebben leírták, hogy a kórházak középületnek minősülnek, az épületek állapota, az ottani tartózkodás körülményei nyilvános adatok, és ezek fotózását nem gátolhatják, akadályozhatják az egészségügyi intézmények. Természetesen kiemelten figyelemmel kell lenni a személyiségi jogok védelmére a fényképek elkészítése és közzétételekor. Erről még a Magyar Orvosi Kamara is értesítette a kórházakat. Orosvári tehát öt éve sikerrel járt.
Most Magyar Péteren a sor. A Tisza Párt elnöke egy hőmérővel sorra járja a kórházakat és közösségi oldalán beszámol a mért hőmérsékleti eredményekről. Egy ilyen útján tapasztalta azt is, hogy a budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház ajtaja le volt láncolva, így akadályozván a bejutást az épületbe. Magyar élő videóban mutatta be a helyzetet és hivatkozott az Orosvári Zsolt által megszerzett állásfoglalásra is.
„Amikor az ágyakat vittük az édesanyáknak a kórházakba, akkor az elején bennünket is kitiltottak azokból. Így különböző trükkökkel kellett az ágyakat becsempésznünk az első pár kórházba, és csak utána engedett a hatalom és engedte meg a kórházigazgatóknak, hogy elfogadják az ingyen ágyakat” – emlékeztetett a történtekre Orosvári Zsolt.
Emiatt a szocialisták írásbeli kérdést nyújtottak be a parlamentben dr. Kásler Miklósnak, aki 2019 elején az emberi erőforrások minisztere volt. Ők akkor arra kértek választ, hogy „Miért nem támogatják az „Ágyat az anyukáknak” elnevezésű jótékonysági akciót?" A beadványban leírták, hogy információk szerint az egészségügyet felügyelő minisztérium az akció kezdetén válaszolni sem volt hajlandó az önkéntesek megkereséseire. Orosvári első körben annyit szeretett volna elérni, hogy az EMMI az illetékes osztályok főnővéreinek segítségével, gyűjtse össze, melyik kórházban hány vendégágyra lenne igény. Orosvári Zsolt azt is szeretné elérni, hogy valamilyen formában visszakaphassák az ágyakra kifizetett összeg áfáját, hogy abból újabb ágyakat vehessenek, de persze annak is örülne, ha a tárca az áfának megfelelő összegből maga venne ágyakat. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy még most is vannak olyan intézményvezetők, akik elutasítják a segítséget – olvasható az MSZP írásbeli kérdésében.
A történethez tartozik még az is, amikor Kövér László házelnök 41 millió forint büntetést osztott ki az ellenzéki képviselőknek, mert bojkottálni akarták a rabszolgatörvény elfogadását. A büntetésről is szavaznia kellett a Tisztelt Háznak. Azután az akkor még MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a parlament kék társalgójában „megágyazott”, azaz sajtótájékoztatón megmutatta, hogy Orosvári Zsolt milyen ágyakat visz a kórházakba. A képviselő asszony azt kérte, hogy a tőlük elvett pénzből vegyenek ilyen kinyitható ágyakat a fekvő beteg gyermekük mellett éjszakázó anyáknak. Többszázra elegendő pénzbírságot szavaztak meg a kormánypárti képviselők.
Az akciókból származó nyomás hatására az Orbán-kormány rendeletet hozott a kórházak hűtési-fűtési korszerűsítésére 2021-ben. Ezt azonban az idén, a kánikula beállta előtt felfüggesztette és a pénzt visszavonta. Tette ezt úgy, hogy a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormányzat ismét emeli az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátásra szánt idei keretét. Varga Mihály pénzügyminiszternek 41 milliárd 26 millió 900 ezer forintot kell azonnal előteremtenie a kórházi adósságok konszolidálására. És ezzel szinte egyidőben vonta vissza korábbi határozatát az állami egészségügyi intézményeket érintő hűtés- és fűtés-korszerűsítési beruházásokról. Pár nappal korábban viszont annak örvendezhettünk, hogy komoly kórházfejlesztést jelentett be a magán és állami ellátást is nyújtó Budai Egészségközpont (BEK). Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltsége 62 milliárdból, 2027-ben nyithatja meg kapuit. A projektbe az állam is beszállt 26 milliárd forinttal.
„Azt üzenném Magyar Péternek, hogy kérdezzen rá, miért vonták vissza a kórházak hűtés-fűtés korszerűsítésre szánt pénzét? Hiszen látjuk, hogy ez milyen eredményre vezetett. Miért kell szenvedniük a betegeknek és az orvosoknak? Azt mondta az Orbán-kormány, hogy az adósságkezelés miatt állította le a fűtés-hűtés korszerűsítés beruházását, de közben 26 milliárdot adott Csányi Sándor kórházának. Az nem lehet, hogy a felhalmozott kórházadósságok miatt feláldozzunk olyan fejlesztéseket, amelyek hiánya emberéleteket veszélyeztet” – mondta Orosvári Zsolt.
„Az emberre is veszélyes fertőző ágensek többnyire az emberi test hőmérsékletén, 35-37 fokban érzik magukat a legjobban. Ezen a hőmérsékleten tudnak a legkönnyebben szaporodni és terjedni is. Ha a műtőben a levegő hőmérséklete közel azonos az emberi test hőmérsékletével, az egyet jelent azzal, hogy a szóban forgó kórokozók a levegőben is épp olyan hatékonyan szaporodnak és terjednek, mint az emberi szervezetben” – így magyarázta a Qubit kérdésére Vincze Balázs aneszteziológus, aki Debrecenben és az Egyesült Királyságban is dolgozik, hogy miért fontos a 20-25 Celsius-fok körüli hőmérséklet a műtéteknél.
„A fűtés-hűtés beruházásoktól visszavont pénz töredéke annak, amennyit költ a kormány például a propagandára. Azzal, hogy nem fizet a kórházi beszállítóknak a kormányzat, s közben nem végzi el a legszükségesebb fejlesztéseket sem, megfosztja az embereket a gyógyuláshoz való joguktól. Két és félmillió magyar él az átlagjövedelem alatt. Nekik nincs pénzük a magánellátásra, de fizetik a tb-t. Ezért cserébe most szinte halálsorra küldi az embereket a kórházi osztályokon a kormány, miközben az egészséges emberek is alig bírják a hőséget” – hangsúlyozta Orosvári Zsolt, aki bár öt éve segíteni tudott, most szomorúan tapasztalja, hogy ugyanaz a helyzet, mint 2019-ben volt.
