Harari: Izraelben még katasztrofálisabb helyzetet teremthet a jogállam magyarországihoz hasonló leépítése

Az alig két hónapja hatalomra került szélsőjobboldali koalíció nyaktörő sebességgel hoz meg sorozatban igen ellentmondásos törvényeket, amelyek együttesen rendkívül egyszerű dolgot hoznak: a kormánynak lehetőséget adnának arra, hogy kénye-kedve szerint bármilyen törvényt elfogadjon, és szintén önkényesen értelmezze a létező törvényeket, fékek és ellensúlyok nélkül, valamint a kisebbségi jogok védelme nélkül. A javaslatok elfogadása esetén semmi nem maradna a demokratikus államokban elfogadott fékekből és ellensúlyokból – szögezi le Harari a The Washington Post-ban megjelent írásában.

A kormány retorikájában nem támadja a demokráciát, sőt, mint általában a szélsőjobboldal, azt állítja, hogy demokratikusabb bírálóinál, de ez kizárólag a demokrácia nagyon szűk értelmezésére, a szavazati többségre érvényesíthető, és lényegében a többség diktatúrájával teszi egyenlővé a demokráciát. Nem tudni, a változások nyomán mi akadályozná meg a mostani, vagy a majdani más kormányokat abban, hogy például bezárjanak ellenzéki sajtóorgánumokat, megtagadják a dolgozóktól a sztrájkjogot, eltöröljék az akadémiai szabadságot, kriminalizálják a homoszexualitást, törvényen kívül helyezzék az arab pártokat, megfosszák az arab állampolgáraikat jogaiktól, akár szavazati joguktól is, és ami a legfontosabb: úgy alakítsák át a választási rendszert, hogy az biztosítsa állandó hatalmon maradásukat. A kérdésre, hogy mi akadályozná meg mindebben a kormányt, a koalíció tagjainak válasza lényegében így hangzik: „A jó szándékunk akadályozná ezt meg. Bízzatok bennünk.”  Ez a válasz Harari szerint vérfagyasztó, a diktátorok mind azt mondják: „Bízzatok bennünk, megvédünk titeket, csak vigyázzatok, hogy el ne veszítsétek a jóindulatunkat!”

A veszély Izraelben különösen érzékelhető, mert erősen megosztott országról van szó, és a koalíció tagjai sokszor hangot adtak a kisebbségekkel kapcsolatos nemtetszésüknek. A hatalmas veszély erős tiltakozó mozgalomhoz vezetett. Még az izraeli hightech ágazat, az ország gazdasági motorja is szükségállapotot hirdetett, és időt biztosított alkalmazottainak a tüntetéseken való részvételre. A nemzetközi befektetők pánikolnak, és máris sokmilliárd dollárt vontak ki az országból, mert mind tudják, független igazságszolgáltatás és demokratikus társadalom nélkül a teljes iparág veszélyben van – írta Harari.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen lenne az illiberális, nem demokratikus Izrael, ha az ellenállás nem járna sikerrel, a történész rámutatott: bár sokan Magyarországhoz hasonlítják a kormány sikere nyomán bekövetkező helyzetet, de a nem demokratikus Izrael egyáltalán nem olyan lenne, mint Magyarország. Négy szempontot is felsorolt Harari:

1. Magyarország még az EU-tagja, és az is akar maradni, ezért az EU korlátozza a magyar rezsim lépéseit. Ezzel szemben Izrael nem tartozik ilyen szervezethez, és semmiféle korlátja nem lenne az új izraeli rezsim hatalmának és ambícióinak.

2. A magyar kormány magyar állampolgárokat kormányoz, míg az izraeli kormány palesztinok millióinak sorsát is irányítja a megszállt területeken. Már a demokratikus izraeli kormányok is nagyon rosszul bántak a palesztinokkal, de az izraeli demokrácia lerombolásával a helyzet sokkal rosszabbá válna.

3. A magyar lakosság öregszik, és a magyar rezsimet nagyon sok idősebb, konzervatív ember támogatja, akik talán szívesen követnek egy erős ember vezetőt, és semmi kedvük az erőszakhoz, de Izraelben nagyon sok a fiatal radikális, akik közül sokan katonailag képzettek és vallásos messianisztikus nézeteket vallanak.

4. Magyarország katonai hatalomként jelentéktelen, és nem néz szembe külső fenyegetéssel. Izrael e tekintetben nagyobb hatalom, és remek katonai gépezettel rendelkezik, ezen belül nukleáris arzenállal, és olyan kíber-fegyverekkel, amelyek a világ bármely részét elérhetik. Emellett – különösen a szélsőjobb körökben – az egzisztenciális bizonytalanság mélységes érzése él.

E négy tényezőt figyelembe véve kimondható: egy nem demokratikus Izrael Magyarországtól erősen eltérő kihívást jelentene, és nehéz választásokra kényszerítené Izrael barátait a világ minden táján, a zsidó közösségeket, és mindenekelőtt Izrael állampolgárait – szögezte le Harari.

Végül önmagáról azt írta: a számtalan külföldi meghívás ellenére, soha nem gondolt arra, hogy elhagyja Izraelt, mert fontosabbnak tartotta, hogy maradjon, és a hazájában igyekezzen változtatni. Mivel azonban a munkája a gondolkodás és olyan dolgok kimondása, amelyeket a többség gyakran nem kedvel, kétségesnek tartja, hogy folytathatná a munkáját egy olyan helyen, ahol nincs semmiféle értelmes védelem a kisebbségek jogai és a véleménynyilvánítási szabadság számára.