Hazudott a kormány a nyugdíjasoknak
Lehet, már csak mi vagyunk ennyire naivak, de még mindig képesek vagyunk elcsodálkozni, amikor az Orbán-kormány tagjai úgy tesznek, mintha nem is ígérték volna meg a nyugdíjak megvédését 2010-ben.
Ha vannak olyan területei a kormányzásnak, amiben a Fidesz egyértelműen rosszabbul teljesít, mint az elődei, akkor azok a nagy ellátórendszerek. Az oktatási, az egészségügyi, illetve a szociális szektor a benne dolgozók, és a magyar társadalom többsége szerint is rosszabb helyzetben van, mint korábban – ezt már számos felmérés mutatja, de a betegellátásban, vagy a nyugdíjak esetében a bőrükön is érzik az emberek.
Éppen ezért mindig meglepő, amikor a kilenc éve regnáló Orbán-kormány valamelyik tagja úgy tesz, mintha nem is ígérték volna meg a nyugdíjak megvédését még 2010-ben. Márpedig Gulyás Gergely tegnap pontosan így tett, amikor a húsvéti hétvége előtt tartott kormányinfón a magán-nyugdíjpénztárakra terelődött a szó.
Lesznek-e egyéni számlák a régi ígéretek szerint? – kérdezte a kancelláriaminisztert az egyik jelen lévő újságíró, mire ő azt felelte, hogy „2010-ben szükséges volt a nyugdíjkassza fenntarthatóságához a magán-nyugdíjvagyon bevonásához”, ugyanis a nyugdíjkassza 12 ezer milliárdos hiányának egy részét kellett pótolnia a 2700 forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználásának. Egyéni számla viszont nem lesz – ismerte el a miniszter, pedig erre konkrét ígéretet tett a kormány 2010-ben, közvetlenül a nyugdíjkassza lenyúlása előtt.
Ami a fenntarthatóságot illeti, a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában fenntartható akkor lenne, ha olyan ütemben állnának be a fiatalok dolgozni, ahogy az idősek nyugdíjba mennek. Ehhez egy szülőképes nőnek 2,1 gyermeket kellene szülnie, ám ez az arány ma mindössze 1,3 gyermek Magyarországon, és az elvándorlási tendenciákat elnézve a közeljövőben sem lesz magasabb, sőt. Egy tavalyi tanulmány szerint Magyarországon ma 7 évvel kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt, hogy fenntartható legyen a rendszer.
Gulyás szerint ugyanakkor „a jelenlegi rendszerben biztosítható, hogy az emberek tudják, mennyi nyugdíjra számíthatnak.” Ez az állítás már csak azért sem igaz, mert ma egy közvetlenül nyugdíj előtt álló munkavállaló is csak találgathatja, hogy mekkora havi összegre számíthat a nyugdíjba vonulása után, a nyugdíjfolyósítóban ugyanis semmilyen információt nem kapni erről, de még a számítási módszerekről sem.
És akkor itt most abba már bele sem mennénk, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerre sok mindent lehet mondani, de a kiszámíthatóság mellett speciel azt sem, hogy korrekt. Gondoljunk csak a legmagasabb és a legalacsonyabb nyugdíjak, illetve a férfiak és nők nyugdíja közötti ordító különbségekre, vagy arra, hogy az átlagos ellátási összeg milyen életszínvonalat enged meg egy magyar nyugdíjasnak 2019-ben, Európa közepén.
