Heisler András: egy tudatos támadássorozat tetőzik most a Mazsihisz ellen
Az úgynevezett örökjáradék kapcsán idézné izraeli vallási bíróság elé a Mazsihiszt a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló zsidó szervezet, az EMIH. A Mazsihisz elnöke szerint két bibi van az ügyben: amiért perelnék, arról tíz éve megállapodtak, ráadásul a magyar kormány ellenjegyzett. Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét kérdeztük arról, hogy miért kerültek ismét célkeresztbe?
Mint ismert, március elején Deutsch Róbert György, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke levélben szólította fel, hogy rendezze a Mazsihisz örökjáradékkal tartozásait. Ehhez sebesen kapcsolódott a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is és maga előtt tolva a MAOIH-ot, a 23 év alatt folyósított 30,6 milliárd forintnyi örökjáradék (az 1998-ban meghatározott, a kommunista idők alatti hányattatások miatt megítélt kárpótlás) összegéből – nem pontosan hivatkozott arányosságra apellálva – jelentősebb mértéket követel. Mindezért egy izraeli vallási bíróság elé kívánja idézni a Mazsihisz-t. Miért?
Személyes meggyőződésem, hogy a Mazsihisz rendkívül erős, független szervezet, ami sokakat zavar, többek között az EMIH-et. Ez a támadássorozat egy tudatosan felépített akció, ami talán a Figyelő 2018-as címlapjával kezdődött, amikor engem egy maffiózó zsidó vezetőként ábrázoltak, hulló pénzesőben állva.
A hetilap akkor még Schmidt Mária érdekeltsége volt.
Igen, úgy rémlik. Ezt követően elindult a Mazsihisz szervezete ellen egy rágalomhadjárat, ami szerint a Mazsihisz nem vallási szervezet, tele van korrupcióval stb.-stb., majd ezt követően, egy karaktergyilkosság ellenem. Voltam én minden, ha egyáltalán leírja: eichmanni tömeggyilkos, holokauszt-túlélők kirablója, maffiózó, diktátor, sikkasztó – minden az égvilágon. A tendencia azzal folytatódott, hogy a kollégáimat kezdték ki, konkrét fenyegetésekkel presszionálva őket. Az egész egy tudatosan felépített akció, aminek most lehet, hogy éppen a csúcsánál járunk.
Miért most kerültek ismét célkeresztbe? Elvégre a jelen esetben nem szubjektív megítélések, hanem egzakt tények, számok csapnak össze? Legalábbis így tűnik.
Igen, a kérdés jó, véleményem szerint az EMIH és a MAOIH mára összenőttek, az örökjáradék összegéhez igyekeznek hozzáférni. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ez a követelés nem, hogy nem jogos, de szakmailag indokolhatatlan és botrányos is. A járadékot eredetileg a Mazsihisz kapta. 2012-ben, a Feldmájer-Zoltai korszakban egy hosszú tárgyalássorozat után született egy engedményezési megállapodás. Ebben akkor a MAOIH-nak 190 millió forintot, az EMIH-nek 150 millió forintot jegyeztünk. Ennek célja a vallásos zsidók érdekében kifejtendő felhasználásról szólt.
Ezek szerint a mindhárom szervezet által elfogadott közös megállapodást kívánja most módosítani Deutsch Róbert György és Köves Slomó? Vagyis keveslik a tíz éve kapott összeget.
Feltehetően. A mostani keresetüket azzal indokolják, hogy fantasztikus iramban fejlődik az EMIH – a valóságban az ortodoxia nagyjából húsz családot fed le –, és ezt a fantasztikus dinamikát kellene, hogy kövesse a járadék kifogásolt összege is. Most azon túl, hogy mi ezt a dinamikát nem érzékeljük, az EMIH-nél is csak látványelemeket és virtuális megnyilvánulásokat tapasztalunk, aminek semmi köze a zsidó közösséghez. Az említett 2012-es egy olyan megállapodás, amelyet a három megállapodó fél tud megváltoztatni – közös akarattal...!
Ezt így feltehetően nehéz lesz sikerre vinni.
Tudom fokozni. A megállapodást 2012-ben ráadásul a magyar kormány ellenjegyezte, sőt, egy kormányhatározattal meg is erősítette. Na, most több mint pikáns, hogy az EMIH és a MAOIH egy külföldi illetőségű bíróságot kér fel arra, hogy egy magyar kormányhatározatban szentesített megállapodás felett mondjon ítéletet.
Ez így már kezd némileg örkényi abszurdba hajlani – azért akarják Izraelbe vinni az ügyet, mert Magyarországon az EMIH nem tudja megtámadni a tevékenységét segítő empátiával is támogató kormánya döntését?
Megtámadni tudná itt is, sőt, megváltoztatni is lehet, csak a határozatban az szerepel, hogy ez akkor működik, ha mindhárom fél beleegyezik. Nekünk pedig jelenleg nincs olyan szándékunk, hogy csökkentsük a forrásainkat. De visszatérve az ügymenethez, ebben többek között az is az abszurdot mutatja, azzal, hogy az EMIH kivinné külföldi bírósághoz, azzal de facto a magyar kormány és Magyarország szuverenitásával kapcsolatban is egészen furcsát lépett. Ugyanis hol van az a külföldi bíróság, amelyik jogosult egy magyar kormányhatározatot felülbírálni vagy minősíteni...? Az már csak hab a tortán, hogy a kinézett jeruzsálemi vallási bíróság „be van kötve” az askenázi főrabbihoz, David Law-hoz, aki háromszor járt Magyarországon és egyik látogatásáról sem tudtunk előre. Egyszer sem jelentkezett be a Mazsihisznél, nem kereste a képviselőinket, sem az országos főrabbinkat, negligálta a régió legnagyobb zsidó közösségét. Most ehhez a bírósághoz menjünk ki a saját igazunkat képviselni?
Mi kényszerítheti erre Önöket, illetve kényszerítheti-e bármilyen vallási kötelezettség?
Semmi. Egy aspektusát kell alaposan átgondolnunk: mivel ez egy vallási bíróság, amire egy rendes vallásos embernek illik reagálnia, erre természetesen megfelelő választ formálunk.
A szavaiból az derül ki a kívülálló számára, hogy precízen kidolgozott terv részei lettek. Arra mi a válasza, hogy minderre a halmozottan önérzetes magyar kormány miért nem reagál, avagy szólal meg, hogy egy külhoni vallási szervezet megkérdőjelezi a döntéseit, határozatait, törvényi szavát?
Bízom benne, hogy előbb-utóbb megszólalnak. Meg kell szólalniuk!
Mindazok után, amiket elmondott, figyelemreméltó a diplomáciai érzéke és a higgadtsága, amivel kezeli a problémát.
Arra, hogy melyik vallási közösség mekkora Magyarországon, nincsenek pontos empirikus mutatók, mindenki akkorát mond, amekkorát akar. Ebben a kérdésben egy hozzávetőleges viszonyítási pont van a szociológiai felméréseken túl, s ez a felajánlható egy százalékok száma. Ebben a Mazsihisz az elmúlt két évben 11 000-ről 11 800-ra növekedett, miközben az EMIH 2800-ról 2200-ra csökkent. Ezek tények. Amint az is, hogy a Mazsihisz rendkívül erősen jelen van a hazai zsidó közéletben. A pandémia immár bő egy éve alatt lehet igazán látni, hogy melyik az a szervezet, amelyik igazán értékes a zsidó közösség számára. Nálunk pedig olyan szociális és online, közösségi, hitéleti programok indultak el, amelyek párjukat ritkítják nemzetközi szinten is. S történik mindez akkor, amikor a turizmus kiesése miatt csökkenteni kellett a béreket. Erre beindítottunk azonnal egy szociális alapot, hogy a kritikus helyzetbe került dolgozóinkat segíthessük. Ezt követően, a világ egyik legnagyobb zsidó civilszervezete, az amerikai Joint megbízott bennünket, elismerve a transzparenciánkat, bízva a szakszerűségünkben, hogy indítsunk egy programot a szélesebb értelemben vett zsidó közösség felé azok számára, akiket rosszul érintett a járvány. Eddig több mint kétezer családot sikerült segítenünk. A támogatásokat kéthavonta újítja a Joint, most a hatodik körnél tartunk. Felelősek vagyunk továbbá majd’ 4000 holokauszt-túlélő szociális ellátásáért, valamint az Amerikai úti zsidó szeretetkórház önként felajánlotta és elvállalta, hogy részt veszünk az oltási programban. Ennek keretében, több ezer embert oltottunk be, tanárokat és rendvédelmi dolgozókat is, magyar állampolgárokat, természetesen felekezetre való tekintet nélkül. A pandémiás időszakban egyértelműen kiderült, hogy melyik az a szervezet, amelyik benne él a zsidó közösségben – és ez a Mazsihisz.