Helyreigazítást kért az ÁSZ

Dr. Pálmai szerint cikkünk az Állami Számvevőszék elemzési tevékenységére vonatkozó valótlan állítást, illetve az ÁSZ jó hírnevét sértő és az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas valótlan kijelentést tartalmaz, ezért az alábbiak közlésére kérte szerkesztőségünket:

A cikkben hivatkozott, „A tanárok pénzügyi kultúrájának felmérése” tárgyú T/558 sorszámú elemzés (a továbbiakban: elemzés) elkészítésében az Állami Számvevőszéken kívül, további nyolc, kutatásban résztvevő szervezet működött közre. Az elemzés rögzíti, hogy az a Pénziránytű Alapítvány, a Budapesti Metropolitan Egyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az OTP Fáy András Alapítvány, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Állami Számvevőszék közös kutatásán, pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérésén alapul. A cikk címében és tartalmi részében foglalt valótlan állításokkal szemben az Állami Számvevőszék és a résztvevő szervezetek közös kutatása egy pénzügyi kultúrával kapcsolatos felmérés volt, amely a különböző szakon végzett pedagógusok pénzügyi ismereteinek, attitűdjeinek, magabiztosságának, viselkedésének és motivációinak feltárására irányult és általánosságban nem a tanárok anyagi helyzetét vizsgálta. Az elemzés rögzíti, hogy kutatás részeként a pedagógusok anyagi helyzetét „a megtakarítási lehetőségen, illetve szokásokon keresztül közelítette meg” (elemzés 14. o.). Az elemzés vezetői összefoglalójában rögzíti, hogy a felmérés kapcsán „másik fontos eredmény, hogy bár a tanári átlagfizetés köztudottan alacsony, mégis a megkérdezettek 86%-ának van megtakarítása” (elemzés 5.o.).

Az elemzés megállapításai kérdőíves felmérés eredményein alapulnak. A kérdőíves felmérés több mint 700 pedagógus önkéntes, anonim részvételével történt. Az elemzés már a vezetői összefoglaló részében rögzíti, hogy „az oktatókra vonatkozó kutatás hiánypótló jellegét az is mutatja, hogy az eredmények a feltételezettnél magasabb szintű pénzügyi tudatosságot jeleznek, feltárva, hogy a felmérésben részt vevő tanárok pénzügyi tájékozottsága jobb, mint a felsőoktatásban, leginkább gazdasági-pénzügyi ismereteket tanuló hallgatóké”. (elemzés 5. o.) Aki elolvasta az elemzést, annak a számára egyértelmű, hogy a tanárok olyan példaértékű, magas szintű pénzügyi tájékozottsággal és tudással rendelkeznek, amelyre érdemes építeni az oktatásban. Mindezekről a cikk szintén elmulaszt beszámolni, amely a hiteles és pontos tájékoztatáshoz való alapelvi követelményt sérti."