Heti Egyenleg: nem cél a tisztánlátás

HírKlikk 2023. november 29. 19:15 2023. nov. 29. 19:15

Megtanultuk, hogy Magyarországon a jogalkotás vált jogellenessé, hogy személyre szóló jogalkotás zajlik. Ha létezne működő Alkotmánybíróság, akkor a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat el sem jutna abba a fázisba, hogy hatályba lépjen – hangzott el a KlikkTV politikai elemző műsorában, amelyben Magyar György ügyvéd és Somogyi Zoltán szociológus beszélgetett Bánó Andrással.

Kaffkai történethez hasonlította Somogyi Zoltán azt, ha van egy államtitkár, aki, ha rámutat valakire, akkor az csak végig nézi a vele kapcsolatos folyamatot, mert nem tud semmit sem csinálni, miközben egy államot azért hoznak létre, hogy megvédje az állampolgárait, nem pedig azért, hogy megtámadja azokat – mondta a szociológus a szuverenitás törvényjavaslattal kapcsolatban. Ez olyan AVH-s – vetette közbe Magyar György, amihez Bánó András műsorvezető idézte Ligeti Miklóst, a Transparenty International Magyarország jogi igazgatóját, aki azt mondta, nagyon trükkös módon nem azt írja a törvényjavaslat, hogy az új Szuverenitásvédelmi Hivatal bizonyítási eljárást végezhet, hanem arról rendelkezik, hogy bizonyítási jellegű cselekményként mihez van joga. De olyan, hogy bizonyítási jellegű cselekmény, nem létezik, mert valami vagy bizonyítás vagy nem. Tele van ilyen mismásoló megoldásokkal a szabályozás.

Minden Orbán Viktor kezében van ahhoz, hogy csináljanak egy diktatúrát, csak egy problémája van, hogy Európa közepén ül. Ezt kéne valahogy feloldania – vélte Somogyi Zoltán -, mert nem tudja eldönteni, hogy csinálják-e vagy sem. Itthon szeretnének pressziót gyakorolni, de kifele meg mást mutatni. „Szerintem el tudják dönteni” – vette át a szót Magyar György, csak itt kettős a feladat, mint a kettős ügynököknél. Van egy vékony mezsgye, és ezen kell lavíroznia a miniszterelnöknek, aki a kormányzattal együtt ragyogóan műveli a pávatáncot. Orbán Viktor tudja, hogy mit csinál, amikor azt mondja, hogy őket bosszantja, a magyarokat pedig megvédi a „csúnya Sorosoktól, Gyurcsányoktól és most már az új Európai Bizottság elnökétől.”

Az eredeti szándék ezzel a törvényjavaslattal az volt, hogy ne csak a pártok ne vehessenek föl támogatást külföldről a választási kampányban, hanem civilszervezetek és egyesületek se. Ugyanakkor a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatban az áll: a választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége. Mennyiben kapcsolódik a szuverenitáshoz az, ha a Széll Kálmán téren van egy adománygyűjtő láda, amibe valaki beledob 5 ezer forintot? – kérdezte a műsorvezető. 

Ez ugyanaz, mint a 11 konzultációs kérdés, ami mind Brüsszellel kezdődik – felelte Magyar György. Ez az – ügyvéd szerint – „borzasztó és amorf jogszabály” is állandóan azzal kezdődik, hogy vizsgálja és feltérképezi, és mindig csak akkor, ha választási, vagy valamilyen céllal befolyásolni akarja a választó akaratát. Miközben Magyarországon a pártok kampánytámogatása „egy nagy káosz”, és nem cél a tisztánlátás. Megtanultuk, hogy a jogalkotás vált jogellenessé, hogy személyre szóló jogalkotás zajlik. „Ha létezne működő Alkotmánybíróság, akkor ez a törvényjavaslat nem jutna el abba a fázisba, hogy hatályba lépjen” – jelentette ki az ügyvéd. 

Következő témaként arról beszélgetett Bánó András vendégeivel, hogy a Mi Hazánk beadott egy törvényjavaslatot arról, hogy vissza kell hozni a tisztán listás választási rendszert a fővárosban, mert szerintük, az most így lenne igazságos. A háttérben persze az áll, hogy a Fidesz már hosszú ideje képtelen olyan főpolgármester jelöltet találni, aki ki tudná hívni Karácsony Gergelyt. Az előzmény pedig, hogy Fodor Gábor a HírTv-ben azt mondta, Budapesten meg kellene változtatni a választási rendszert, úgy, hogy visszahozzák azt a listásat, amit éppen a Fidesz szüntetett meg.

Somogyi Zoltán erre úgy reagált, hogy arra mindig fel kellene kapnunk a fejünket, amikor ellenzékinek nevezett szereplőktől elindul egy ilyen folyamat. Nagyon régi a Fidesz technikája, hogy a neki kedvező szabályozások esetén az ellenzéki oldalról érkezzen javaslat, hogy el tudja mondani, nem egymaga akarja megváltoztatni a választási törvényt, hanem az ellenzéktől jön a kérés, amit ők megtesznek, ezért módosítanak. Bár a kormánypárt azt mondja, hogy ők most nem akarnak változtatni a választási törvényen, de tudjuk, hogy ez az álláspont gyorsan módosulhat. Ez most valószínűleg arról szól, hogy bár 2014-ben úgy változtattak, hogy a fővárosi közgyűlésben fideszes lehessen a többség, de miután 2019-ben több településen és a főváros túlnyomó részében is ellenzéki lett a polgármester, most újra módosítani akarnak a listás rendszer visszaállításával – magyarázta Somogyi Zoltán.

A Heti Egyenleg első részét itt, a folytatását pedig itt nézhetik meg.