Hiller: a pedagógusbérek ügye a Fidesz részéről nem más, mint egy megszegett ígéret
A magyar pedagógusok béremelését a magyar központi költségvetésnek kell fedeznie, annak felelőse pedig a mindenkori kormány, illetve költségvetés – szögezte le Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter, az MSZP választmányi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Hiller arra a kormányzati felvetésre reagált, hogy ezt a béremelést Brüsszelnek kellene fedeznie, mert „ez a pénz jár”.
„No, most kétségkívül néhány év tapasztalat után is érdemes ilyenkor egy nagy levegőt venni, hogy az ember ne csúnya mondattal kezdje a következő gondolatát” – kommentálta a szocialista politikus.
Rámutatott: nincs „brüsszeli pénz”: „ez az Európai Unió adófizetői állampolgárainak a pénze, amit befizettek, ön is, én is, a társainktól, Lengyelországtól Portugáliáig” – érvelt.
Úgy folytatta: az uniós helyreállítási alapok forrásai, amikről Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter jelenleg tárgyal, „jelentős, de egyszeri” összeget képeznek, a pedagógus-béremelés „pedig folyamatos, remélhetően egyre növekvő; egy egyszeri akármekkora bevételből sem lehet ezt hosszú távon, évtizedeken keresztül” fedezni.
Hiller leszögezte: a magyar közoktatás helyzetének jobbításához elengedhetetlen a pedagógusbérek rendezése, „de nemcsak erről van szó”; a kormány koncepciója és a területért felelős miniszter feladata azonban láthatóan az, „hogy itt ne történjék semmi”.
„Szerintem (...) az történt, aminek történnie kellett: semmi. Az a feladat, (...) hogy a magyar közoktatásban ne történjen semmi” – nyomatékosította.
A pedagógusbérek ügye a Fidesz részéről nem más, mint egy megszegett ígéret, amit csak másfél éven keresztül tartottak: hogy az oktatók alapfizetését a mindenkori minimálbérhez kötik, és ahhoz képest számolják az összes többit, attól függően, hogy milyen beosztású vagy hány éve dolgozik a pályán.
Ez a vetítési alap jelenleg is a 2014-es minimálbérhez van kötve – emelte ki Hiller.
Hozzátette: „bármilyen furcsa”, a vetítési alap minimálbérhez kötése nem szakszervezeti vagy ellenzéki követelés, hanem a Fidesz saját ígérvénye volt. Ha ez jelenleg érvényesülne, 30 százalékkal lenne magasabb átlagosan a pedagógusbér – mutatott rá.
Ehhez képest a három év alatti 10-10-10 százalékos emelés, amit a Fidesz a választási kampányban ajánlott, „ha meglenne is, messze elmaradna attól, ami az eredeti ígérvény”, ráadásul most már nem is beszélnek róla, a tárgyalások pedig semmilyen eredményre nem vezetnek – mondta.
Az országos kompetenciamérés Oktatási Hivatal által közölt eredményéről – miszerint a Covid-időszakban csak kicsi volt a visszaesés – Hiller azt mondta, a felmérést a 12, 14, 16 és 18 éves diákok körében végzik, a Covid-időszak alatt viszont a legnagyobb baj a legkisebbek tanítása terén volt.
„Nagyon nehéz azt is digitális módszerekkel megtanítani, hogy milyen volt Mátyás uralkodása, de sokkal nehezebb megtanulni, hogy hogy írd le a „lö" betűt, hogyan kösd az „ó" betűhöz, hogy ezt miként olvasd össze” – szemléltette.
Ezért azt kérte és javasolta: azoknál mérjék föl, milyen hiány van – „mert biztos hiány van” –, akik a Covid-időszakban kerültek be az iskolai képzésbe, „magyarul az elsősöknél és a másodikosoknál”: az akkor 6 és 7 éves gyermekekre fordítsák a legnagyobb figyelmet a tudás pótlásában.
