Hiller István szerint Orbán beismerte, hogy becsapták az embereket

– Orbán Viktor a mai szokásos pénteki interjújában a Kossuth rádióban elárulta-e igazi szándékát az egyetemek alapítványi kiszervezéséről? 

– Eddig is világos és egyértelmű volt, hogy az alapítványi kiszervezésnek valójában politikai célja van, és a cél nem az egyetemeink szakmai színvonalának az emelése. Ugyanakkor a miniszterelnököt jó néhány kérdésben rosszul tájékoztatták, és hamis információkat adtak a kezébe. A világ száz első egyeteme között ugyanis egyetlen egy olyan sincs, ami állami egyetemből alapítványi egyetemmé lett volna. Van ilyen, csak az nincsen benne az első százban, amit megcéloztak. Egy egyetem színvonala nem a fenntartótól függ, vannak jó színvonalú állami egyetemek, és jó színvonalú alapítványi egyetemek, ahogy fordítva is. Annak a lépésnek önmagában ugyanis, hogy a magyar felsőoktatás döntő többségét és a vidéki felsőoktatásunk egészét kivonják az állami fenntartásból és tulajdonból, a közös vagyonunkból, nem lesz következménye a magyar felsőoktatás színvonalának emelkedése. Ennek számukra egy célja lehet, hogyha bekövetkezik az ellenzék győzelme, és ők nem tudnak tovább kormányozni, akkor  a felsőoktatás világában meg akarják őrizni a szellemi, intellektuális térben a befolyásukat. Ennek az átalakításnak politikai, és nem szakmai célja van.

– A kommunista kártya kijátszása: „a világ más részein szervesebben alakult ki az egyetemek alapítványi formája, Magyarországon azonban ez nem adatott meg, mert a kommunisták mindent "leállamosítottak". Ha nem jöttek volna, jobb állapotban lennének az egyetemek.” Ez nem azt a célt szolgálta, hogy megadja a választási kampány alaphangját, itt minden rossz volt, mert a kommunistáktól ered, ezért mindent a sárga földig kell legyalulni, csak ők az igazak, csak ők jogosultak az időt visszazökkenteni?

– Biztos, hogy ez is benne lesz a kampányban. Ugyanakkor a legfőbb magyarázat arra, hogy ezzel élt az, hogy szakmai magyarázatot nem tud adni. Mert szakmailag ne felejtsük el, hogy az egyetemek világában a professzorok, akadémikusok ezzel az érveléssel nyilván nem fognak azonosulni, tudják, hogy nem igaz. Azoknak szól ez, akik nincsenek benne az egyetemek világában. Nyilván a többség ilyen. Csakhogy akkor itt érdemes megállni. A három vidéki tudományegyetemünk, a pécsi, a szegedi és a debreceni mindig állami volt. Mindig. Van olyan felsőoktatási intézmény, amelyik egyházi alapítású, Egerben, az Eszterházy Károly által létrehozott intézmény, azt viszont a Habsburgok nem engedték működni, és én idáig úgy tudtam, hogy a Habsburgok nem voltak kommunisták. Az összes többi, a Corvinustól kezdődően a Budapesti Gazdasági Főiskoláig, a Kaposvári Egyetemtől a győri Széchenyi István Egyetemig 1945 előtt nem léteztek. Számos olyan felsőoktatási intézmény került most modellváltás alá, amely egyébként Trianon után, a klebelsbergi politika eredményeként került Magyarországra, vagy került megalapításra, például a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronban, az Erzsébet Egyetem Pozsonyból Pécsre, és még lehetne sorolni. Tehát ez az érv inkább egy kétségbeesett magyarázkodás, aminek szakmai, történeti alapja nincsen. 

– Azt is mondta a miniszterelnök, hogy a kuratóriumokba azért jelöl nemzeti érzelmű embereket, mert különben internacionalista irányba vinnék az egyetemeket. Pedig az egyetemeknek nemzeti érzelműeknek kell lenniük. Hát ez meg mi?

– Ez egy beismerő vallomás. Azért az, mert ezzel elismeri, hogy a kuratóriumoknak az a célja, hogy ideológiai szempontok alapján vezényeljék az egyetemet. Ez azt jelenti, hogy az egyetemi autonómia minden tekintetben csorbul, hiszen épp most került beismerésre, hogy egy bizonyos ideológia, egy bizonyos világlátás az, ami az egyetemeket irányítja, sőt az emberek, illetve az általuk létrehozott kuratórium, amelyik az alapítványt jelképezi és működteti, egyben tulajdonos is. Magyarán ez a magyar felsőoktatás ideológiai elfoglalásának kísérlete. Legföljebb ő azt mondja, hogy egy másik ideológiát nem enged be, de alapjaiban azt ismeri el, hogy az egyetemi autonómia csorbul. 

– Orbán azt is mondta ma reggel, hogy a baloldal „internacionalista képződmény” Magyarországon, az egyetemek viszont nemzetiek, és a kormány nem akarja, hogy globálisakká váljanak. Mi ennek az értelme? 

– Ennek az az értelme, hogy egyébként nem érti az egyetemi világot. Tudniillik a tudás az egész emberiségé. A tudás egyetemes. Az egyetem szóban – aminek az alapja az universitas szó - éppen ez, az egyetemlegesség van. A tudományos kutatásban éppen az a gyönyörű, hogy a legkülönbözőbb országok egyetemei és kutatói tudnak együtt működni. Az egyetem az nem pártfőiskola. Itt meg minthogyha ideológiai alapon akarnák vezetni az egyetemeket. Ilyen kísérlet már volt, ez is el fog bukni.

– Ha nem akarja, hogy globálisokká váljanak az egyetemeink, akkor miért hozza ide a Fudant? 

– Ez hasonlóképpen nyilvánvalóan ideológiai célzatú. Ebben az egész orbáni beszédben egyetlen jó hír van számunkra, akik az egyetemi autonómia és függetlenség mellett állunk: a politika akkor próbálta meg elfoglalni a szellemi teret, az egyetemek világát, amikor érezte a bukását.