Horváth Béla: nem politikai foglyok, hanem köztörvényes ügyek szereplői kerültek rács mögé

HírKlikk 2026. november 18. 14:00 2026. nov. 18. 14:00

Az Orbán Áron ellen indult embercsempészési ügyben a nyilvánosságra került információk alapján vannak olyan bizonyítékok, amelyek alátámaszthatják a bűncselekmény gyanúját – mondta Horváth Béla ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. A jogász nem tartja politikai foglyoknak a letartóztatottakat, és úgy látja, hogy az elmúlt 16 évben vagy még régebben elkövetett, korábban következmények nélkül maradt cselekmények kerülnek most a büntető igazságszolgáltatás elé. Szerinte a közpénzek kezelésével kapcsolatos ügyekből még rengeteg büntetőeljárás lehet, amelyek lezárása akár hosszú éveket is igénybe vehet.

Nem a bíróság bejárata, hanem a bizonyítékok számítanak

Orbán Áron ügyvédje kifogásolta, hogy védencét vezetőszáron, a bíróság főbejáratán keresztül vitték be, amit a sajtónak szánt látványos jelenetnek tartott. Horváth Béla szerint azonban nincs előírás arra, hogy melyik ajtón kell a gyanúsítottat a bíróságra kísérni, a vezetőszár használata viszont kötelező. Azt sem tartja személyiségi jogokat sértőnek, hogy újságírók várakoztak a helyszínen. Szerinte aki nem akar szerepelni a nyilvánosság előtt, kérheti az arca eltakarását.

Az ügyvéd azt sem tartja döntő körülménynek, hogy Orbán Áron korábban jelezte együttműködési szándékát a hatóságoknak. „Az, hogy az eljárás várható érintettje, akit még nem hallgattak meg se tanúként, se gyanúsítottként, az közli a hatósággal, hogy ő együttműködik, az a világon nem jelent semmit” – fogalmazott. A letartóztatásról a bíróság dönt, amely a szökés, elrejtőzés és a nyomozás befolyásolásának veszélyét is mérlegeli. Az ügyészség érveit erősíthette, hogy az embercsempészet gyanúja esetében öt-tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Bizonyítékokat lát az embercsempészet gyanúja mögött

Az ügy lényege, hogy vietnámi állampolgárok Magyarországra, illetve Magyarországon keresztül a schengeni övezetbe jutását segíthették elő úgy, hogy az érintettek nem az eredetileg tervezett magyarországi oktatáson vettek részt, hanem tovább szállították őket. Horváth Béla a nyilvánosságra került információk alapján úgy látja, hogy a gyanút bizonyítékok támaszthatják alá. Hivatkozott Dezső András oknyomozó újságíró írásaira, valamint olyan hangfelvételekre is, amelyeket az ügyben érintett, azóta elhunyt személy készített az eljárás más szereplőivel folytatott beszélgetéseiről. „Vannak olyan bizonyítékok egyelőre, amelyek erősen alátámasztják azt az állítást, hogy itt embercsempész bűncselekményt követtek el” – mondta.

A jogász ugyanakkor nem lát olyan szálat, amely Orbán Viktorhoz vezetne. Felidézte, hogy Orbán Áron védője szerint az ügyben ismertté vált hangfelvételeken nem hangzott el a miniszterelnök neve. A politikai foglyokról szóló értelmezést is elutasította: „Én személy szerint nem tekintem őket politikai fogolynak.” Meglátása szerint a büntető igazságszolgáltatás most olyan, korábban nem értékelt cselekményekkel foglalkozik, amelyek az elmúlt 16 évben vagy még régebben történhettek.

Rengeteg büntetőügyet hozhatnak felszínre a közpénzek

A beszélgetésben szóba kerültek azok a korábbi esetek is, amelyekben Horváth szerint a hatóságok nem végezték el megfelelően a munkájukat. Példaként említette a 2018-as Kultúr Tao-ügyet, amelyben a megszüntetéskor a NAV nyomozott, és négy vidéki bűnügyi igazgatóság is kapott ilyen típusú ügyeket. Felvetette, hogy ezekkel az eljárásokkal végül mi történt. Az Elios-ügyet szintén olyan példaként hozta fel, amely kapcsán felmerült az igazságszolgáltatás politikai befolyásoltságának kérdése.

A Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány körüli vizsgálatot ugyanakkor nem tartja indokoltnak összekapcsolni Lezsák Sándor ügynökmúltjáról szóló vitával. A hatos karton közzétételének félreértelmezését szerencsétlennek nevezte, és úgy vélte, ha valakiről valótlanul állítják, hogy ügynök volt, személyiségi jogi pert is indíthat.

Horváth Béla szerint a közpénzek kezelésével kialakult rendszernek nemcsak erkölcsi, hanem büntetőjogi következményei is lehetnek. A lopást, a hűtlen kezelést és más bűncselekményeket említve arról beszélt, hogy rengeteg pénz tűnt el, ezért sok újabb büntetőügy várható. Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetőjének sajtóban ismertetett becslése szerint ez akár 60 ezer milliárd forintos nagyságrendet is érinthet. Az ügyvéd ezt bődületes összegnek nevezte, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a bonyolult eljárások lezárása rendkívül lassú lesz. Saját tapasztalatából is példát hozott: vannak 14 éve húzódó büntetőügyei, amelyekben még az elsőfokú ítélet sem született meg.