Itt az ideje, hogy a WHO és az EU is elismerje a dohányzáscsökkentés sikeres példáit 

Az FCTC szigorú, tiltásalapú megközelítése ugyanúgy 20 éves, nem követi az innovációt és lassan inkább tűnik dogmatikus ideológiának, mint tudományosan megalapozott közegészségügyi stratégiának. Ezzel szemben azok az országok, amelyek nyitottan állnak a a dohányzás csökkenéséhez vezető modern stratégiákhoz – mint például Svédország, az Egyesült Királyság vagy Új-Zéland – egytől egyig látványos eredményeket értek el.

A svéd példa

Svédország mára Európa legkevésbé dohányzó társadalmává vált, sőt, a világ első "füstmentes" országaként emlegetik: a napi dohányosok aránya 5 százalék alá csökkent.

Nem, nem azért, mert szigorúbb törvényeket hoztak, vagy többet büntettek, hanem mert megengedték a fogyasztóknak a választást. Svédországban legális, széles körben elérhető és társadalmilag elfogadott alternatíva például a snus, a nikotinpárna, illetve a hevített dohánytermékek. Ezek nem mentesek a kockázattól, de messze kevésbé ártalmasak, mint az égéssel járó cigaretta – és ez a különbség életeket ment.

Az FCTC elutasítása az innovációval szemben

Az FCTC ezzel szemben mereven elzárkózik minden olyan megoldástól, amely nem a teljes absztinenciát célozza. Pedig a tudomány világos: a vaping például legalább 95 százalékkal kevésbé ártalmas, mint a hagyományos cigaretta és kétszer olyan hatékonyan segíti elő a leszokást, mint a nikotintapasz vagy rágó. A különböző ízek, amelyeket a szabályozók gyakran támadnak, valójában kulcsszerepet játszanak abban, hogy a dohányosok elhagyják a cigarettát. 

A világszervezet tehát nem egyszerűen elutasítja a bizonyítékokat, hanem megnehezíti azoknak az országoknak a dolgát, amelyek haladnának a korral.

A szuverenitás kérdése

Ez pedig nemcsak közegészségügyi, hanem politikai kérdés is. A Magyarországon oly hangzatos „nemzeti szuverenitás” elengedhetetlen a hatékony egészségpolitikához. A svéd modell, mely lehetővé teszi a kevésbé ártalmas alternatívák elérhetőségét, nem hóbortos kivétel, hanem tudatos, saját adatokra és társadalmi realitásokra épülő stratégia. Ennek negligálása nemcsak hatékonysági, hanem demokratikus deficit is.

A WHO részéről nem elfogadható, hogy egy globális egyezmény ne vegye figyelembe a helyi sikereket, és olyan országokat, mint Svédország, „problémásnak” bélyegezzen, csak mert mernek mást csinálni. És láss csodát, ez a más jobban működik. Sőt, bár az Európai Unió 2040-ben határozta meg azt a közegészségügyi célt, hogy füstmentes legyen a kontinens, azaz 5 százalék alá szorítsák a dohányosok számát, Svédország már tavaly novemberben elérte ezt a státuszt azzal, hogy immáron 4,5 százalék a dohányzók aránya. 

Adjuk meg a fogyasztóknak a választás szabadságát

Véleményem szerint nem kell az FCTC-t eltörölni, hanem meg kell reformálni. Közös a cél, azaz a dohányzás visszaszorítása. A módszerekben viszont nem értünk egyet. El kell fogadni, hogy vannak alternatív módszerek, melyekkel elérhető, hogy szignifikánsabban kevesebb ártalom érje azokat, akiket a tiltással nem lehet leszoktatni. Fontos, hogy tiszteletben tartsák az országok szuverén egészségpolitikai döntéseit és elismerjék az eredményeket. S mindennek tetejében a tudományos bizonyítékokat kell előtérbe helyezni az ideológia helyett.

Magyarország számára is tanulságos lehet Svédország példája. Nálunk még mindig több mint 20 százalék a dohányosok aránya. Vajon nem kellene tanulnunk attól, akinek tényleg sikerült eredményt elérnie?

A dohányzás továbbra is az egyik vezető halálok Európában. A válasz nem lehet a tiltás erőltetése, hanem az, hogy jobb és elérhetőbb alternatívákat kínálunk. A fogyasztók nem tökéletesek, de ha lehetőséget adunk nekik, jobb döntéseket tudnak hozni.

(A szerző volt parlamenti képviselő, a Consumer Choice Center kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.)