Iványi Gábor: Magyarországot ma egy esküszegő ember vezeti

NVZS 2023. augusztus 15. 14:45 2023. aug. 15. 14:45

Az orbáni diktatúrában lehetetlen helyzetbe kerül az, aki nyíltan kiáll az emberi jogokért, ellene hajsza folyik – szögezte le Iványi Gábor lelkész, budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, ez üzenet a többi egyháznak és az üldözötteknek, s kiáltás a világ demokratikus és jogállami feltételek között létező országai felé. A lelkész azért fordult a médiához, mert először fordult elő, hogy nem tudták kifizetni az intézményeikben dolgozók bérét, miután a kormány – az adóhatóság közreműködésével – a számukra járó alapnormatívákból minden eddiginél nagyobb összeget, 175 millió forintot elvont. Mindeközben az állam 12 milliárd forinttal tartozik a MET-nek, amiért perelnek. Iványi konkrét példákkal és megtörtént esetekkel ecsetelte a mai magyarországi elnyomó rendszert, ám azt is mondta, hogy ez megfordulhat egy pillanat alatt, amiben reménykedik is.

Két alapja van annak, amiért Orbán Viktor rezsimje üldözi őket – mondta nemzetközi sajtótájékoztatóján Iványi Gábor, aki bevezetőjében ismertette az elmúlt években az egyházával és a szociális ellátórendszerrel történteket, az általuk elszenvedett boszorkányüldözést és annak hatásait. Ennek szerinte egyik oka, hogy a legalsó társadalmi réteget szolgálják, a másik, hogy nyíltan szembeszállnak a kormánnyal, kiállnak az alapvető emberi jogok – a szólásszabadság, a sajtószabadság, a szabad és tisztességes oktatás, az emberséges egészségügy, a vallásszabadság – mellett. Abszurd példát is említett erre: jelzálogot tettek már a MET templomaira is, ezeket innen kezdve bármikor elvehetik és elárverezhetik, persze – mondta – volt már ő olyan helyzetben, amikor le kellett törni a templomról a lakatot, igaz, az a rendszerváltás előtt, ötven éve történt. De éppen így tiltakoznak a korrupció, a tisztességtelen választási törvény és az ellen, hogy befolyásolják a bírói eljárásokat. S felemelik szavukat a szövetségi rendszerekhez való tisztességtelen, hűtlen magatartás és az ukrajnai háborúban az agresszorok melletti kiállás ellen is – folytatta. 

A magyarországi súlyos ellentétek megszűnésének, egy esetleges háborúból való kimaradásunknak a záloga, hogy a kormány távozzon és számoljon el a bűneivel – szögezte le. Úgy fogalmazott: „börtönben lenne a helyük, hiszen már nem is titkolják, hogy a jogalkotás, a kormányzás egyetlen szempontja az, hogy megtérüljön nekik”.  Erre hozott fel példaként egy sokakat felháborító esetet: Mészáros Lőrinc 38 milliárd forintot érő jachtját. Mint sorolta: két ilyen hajó jönne ki az ő évi hatmilliárd forintos költségvetésükből; a tőlük most elvett pénzből durván kétszer lehetne megtankolni a jachtot, aminek csak a parkolása napi 28 millió forintba kerül, ami nem egészen havi egymilliárd. És akkor még nem vette számba a személyzet költségét és az egyéb ráfordítások összegét.

Kérdésre válaszolva Iványi Gábor nemmel válaszolt arra, vajon Orbán mostani, húszezer embert és ezer alkalmazottat ellehetetlenítő lépése összeegyeztető-e az 1990-ben – egyébként Iványival együtt letett – képviselői esküvel, miszerint a legjobb tudása, tehetsége szerint szolgálja a magyar nemzetet. Kimondható akkor, hogy Orbán egy esküszegő ember, aki nem azt a gyakorlatot folytatja, amire esküt tett, amiből az következik, hogy ma Magyarországot egy esküszegő ember vezeti? – hangzott a következő kérdés, amire a lelkész a következőt válaszolta: „Ha így fogalmazunk, akkor ez az egyik bűne, más hasonló súlyú bűnei mellett”. Szégyen és fájdalom az is – mondta –, ahogy a megszálló hatalmat támogatja Ukrajnában, a hamis békepropagandájával és egyéb módon is szembemegy azokkal, akik Ukrajnát segítik. „Semmi nem számít neki, sem az adott szó, sem a kiállás, s teszi mindezt a magyarok nevében, ami ellen én tiltakozom.”

Kérdés hangzott el arról is, hogy mi lesz az elmaradt a fizetésekkel. Iványi előrebocsátotta, hogy megérti, ha valaki nem tud várni. Minden bejövő összeget felosztanak úgy, hogy elsőként azok kapnak belőle, akikről külön tudható, hogy nem tudnak várni (például, akiről tudják, hogy egyedülállóként, betegséggel küzdve, fizetés híján nem tudja fizetni az albérletet, amiből ezért kirakhatják). 

„Nem véletlenül van kitalálva ez az ördögi játék” – szögezte le, a cél, az ellehetetlenítésük. Beszámolt arról, hogy a néhány hónapja elindított szolidaritási alapból befolyó összegből eddig 1640-en kértek segélyt, ezt eddig tudták teljesíteni, s van ígéret további támogatásokra is. Bíznak akár a bel-, akár a külföldi magánszemélyekben, szervezetekben, akik felismerik, hogy mi történik velük. Havonta egyébként 220 millió forintra rúg a nettó bérek összege, amit minden hó 10.-ig kell utalniuk, „isteni csoda, hogy eddig rendre össze tudtuk gyűjteni a pénzt. Most fordult elő először, hogy ez nem sikerült, pedig évek óta tartanak vissza tőlünk összegeket”. A Belügyminisztérium megígérte, hogy türelmes lesz, „de elindult a hajó, és nem voltak türelmesek, a nem megtérülőtől elvették a pénzt a megtérülőbe, s beletöltötték a fontosba” – utalt a Mészáros Lőrinc-féle jachtozás 80 millió forintos egyszeri tankolásának a költségére. 

„Orbánék azért tudják megcsinálni, mert ez Magyarország” – szögezte le keserűen. Példaként hozta fel Horvátországot, ahol a magyarhoz hasonló törvényt terveztek, de valamennyi egyház egyöntetűen kiállt ellene. „Magyarországon azonban nincs ilyenfajta szolidaritás, csak belső morgolódás és sajnálkozás van” – mutatott rá, megjegyezve, hogy bőven elég meglengetni egy egymilliárdos levonást ahhoz, hogy befogják a szájakat. Elmesélt egy konkrét történetet erre: egy paptól hallotta, hogy a püspöke rászólt, fogja vissza magát, mert megüzenték, ha nem teszi, akkor elvesznek az egyháztól egymilliárd forintot. 

Máshogy festene a kereszténység, ha nem a templomtorony lenne helyreállítva (miközben maga a templom kong az ürességtől), hanem az emberek megbecsülnék azt, aki kiáll az igazság mellett, és hajlandó megfogalmazni azt, amire a hetvenes évek második felében a SZETA-t alapították: hogy szegénység van Magyarországon – vonta le a tanulságot Iványi. Akkor is üldöztek bennünket, pedig akkor „csak” a lakosság egytizede volt szegény, azóta pedig romlott a helyzet – mutatott rá, s jelezte, ha hallgatnak, akkor a legelesettebbek, legszegényebbek hangja nem jut el a törvényhozásig. Igaz, ez kockázattal jár, de hát „a bányász azt kockáztatja, hogy ráomlik a tárna, a rendőr azt, hogy lelövik, az orvos azt, hogy elkap egy fertőzést – akkor miért olyan nagy dolog, ha egy lelkipásztor, egy egyház akkor is kimondja az igazságot, ha azt hallja, hogy ha megteszi, elvonnak tőle egymilliárdot?” – mondta.

„Ez egy kiáltás akar lenni, hátha eljut némelyekhez, hogy ne engedjék, hogy a magyar állam felszámolja az utolsó ennyire összetett végvárat, merthogy több ilyen már nincs: több kicsi sziget ugyan van, de ilyen komplex oktatási, egészségügyi, szociális ellátó bázis nincs. Ezt kár lenne veszni hagyni” – fogalmazott Iványi Gábor, segítséget kérve ennek megakadályozásához. S ahhoz is, hogy eljusson az üzenet külföldre, hogy ott is megértsék, ahogy Ukrajna küzdelme egész Európa küzdelme a békéért, a biztonságért, így – sokkal kisebb léptékben persze – a MET és az Oltalom kitartása, állhatatossága is jelzés. A példája pedig talán segítséget jelenthet másoknak is, akik küzdenek a jó ügyekért, üzenet, hogy ki lehet tartani. 

S hogy ez miért érdekelné a nemzetközi közösséget? Mert Magyarország nem egy önmagában álló kis sziget a világ közepén, amelynek belügye, hogyan tapossák sárba az emberi jogokat és űznek gúnyt az igazságból – vélekedett. Magyarország az EU része, és az uniónak tudnia kell, hogy mi történik itt. 

„Ennek a kormánynak és ezeknek embereknek menniük kell, sajnos – a rendszerváltás után 33 évvel – azt kell mondani, hogy rendszerváltásra van szükség” – szögezte le Iványi Gábor. Mint hozzátette: sokan bele vagyunk betegedve, hogy ide jutottunk, „de ahol és amikor az emberek nem hoznak áldozatot az értékekért, a rossz mindig, mindenkor, mindenhol bekövetkezik – ez igaz a bibliai időtől kezdődően”. S végül kiemelte: „Nem az emberek döntik el, mi lesz velünk, ők csak ideig-óráig befolyásolhatják az eseményeket, de ahogy Göncz Árpád mondta: ’nem mi csináltuk '56-ot, hanem '56 csinált minket’” – idézte a volt államfő szavait.