Iványi Gábor: Olyan országban szeretnék élni, ahol nem halnak meg az utcán emberek

Iványi Gábor azzal kezdte, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy „itt lehetek azokkal, akiknek hozzám hasonlóan bal oldalon dobog a szívük”. Aztán egy történettel válaszolt a kerekasztal-beszélgetés moderátora, Harangozó Gábor – az MSZP alelnöke – kérdéseire: Mit kellene tennie az államnak, hogy jobb esélyeik legyenek a rászorulóknak? Van-e még Magyarországon szolidaritás? Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke felidézte, hogy a Horváth Mihály téri templom elől eltűnt a padon fekvő Jézus-szobor. „Arra gondoltam, a kereszt: igen, a padon fekvő hajléktalan: nem” – mondta és tragikomikusnak nevezte a jelenséget. Emlékeztetett rá, hogy Budapesten 2018-ban, az Alaptörvény-módosítás idején megpróbálták száműzni a hajléktalanokat a belvárosi padokról. „Én se örülök, hogy a hajléktalanok az utcán kénytelenek lakni, az utcán kénytelenek meghalni. Egy olyan országban szeretnék élni, ahol legalább nem az utcán halnak meg emberek” – fogalmazott Iványi Gábor.
 
Majd azzal folytatta, „higgyétek el, nem kívánnak sokat a szegények. Nincsenek nagy álmaik”. Szerinte „valami kis alapvető boldogsághoz szeretnének jutni” a rászorulók. Hozzátette, szerencse kérdése is, hogy ki tartozik a szegények közé és nem csak munkanélküliekről, földdel nem rendelkezőkről, hanem a gyerekekről és a nőkről is szó van ilyenkor. „Őket is a veszélyeztetettek közé szoktuk sorolni, pedig erősebbek és alkalmasabbak is számos feladatra, mint mi. Örülök is, hogy a párt listáját egy nő vezeti az uniós választásokon” – célzott Tüttő Kata személyére, aki az MSZP EP-listavezetője. 

A lelkész elképesztőnek tartja, hogy Magyarországon intézkedéseket és törvényeket hoznak a szegények ellen, hecckampány folyik ellenük. Eközben „elárasztják hajléktalanokkal a kerületeket”, mert egy fővel sincsenek többen, mint 20 évvel ezelőtt. „Vannak emberek, akik nem tudnak megkapaszkodni, de ők is társaink ezen az úton. Egy államnak az erejét, egy országnak a méltóságát valójában az mutatja, hogy mit tesz azokkal, akik nem tudnak gondoskodni magukról” – hívta fel a figyelmet.  

Iványi Gábor megköszönte azt a szolidaritást és segítséget, amit az Oltalom Karitatív Egyesületen keresztül a hajléktanok és a szegény gyerekek a jelenlévőktől is kapnak. Elmondta, hogy fél éve minden normatív támogatást megvont tőlük az állam, és a munkatársaiknak csak azt a vörös segélyt tudják odaadni, amit jólelkű emberektől kapnak. Ézsaiás prófétát idézve arról beszélt, hogy karácsony és a hanuka a fény ünnepe, de nem arról szól a történet, hogy nem lesz mindig sötét ott, ahol most éjszaka van. A lángot évről-évre újra meg kell gyújtani, ez szerinte azt jelenti, hogy a szabadságot nem lehet egy életre kiharcolni, minden generációnak meg kell erősítenie. „Különben csakúgy, mint a vírusok, az embertelenség és az antidemokratikus gondolat újra és újra előjön a zsigereinkből, mert születetten talán önzők vagyunk. Ha nem dolgozunk azon, hogy odafigyeljenek a többiekre, akkor újra az embertelenség veszi át az uralmat ezen a világon” – üzente a résztvevőknek. 

A karácsonnyal kapcsolatban azt mondta: ez egy árva kisfiú története, ahol nem találják az apát, de a Jóisten mindenkinél vállalja az apaságot. „Aztán menekült lesz belőle, migráns, ahogy ezt most mondják. Majd munkásember, asztalos és néptanító, népgyógyító” – mesélte el Jézus történetét, akinek az sem volt áldozat, hogy meghaljon másokért. Iványi Gábor szerint mindenki, aki megszületett, szép világot szeretne maga után hagyni a gyerekeire, amiben az igazság uralkodik, és amiben a szegényeknek van helyük, módjuk a felemelkedésre. Hiller Istvánt idézte, aki szerint a tehetség nem rétegspecifikus, tehát a szegények között is ugyanannyi tehetség van, csak nem lesz belőlük semmi, mert a jelenlegi hatalom és az oktatási miniszter nem lát bennük elég jó befektetést. „Szerintem a legjobb befektetés, ha engedjük, hogy az érzelmeink, az értelmünk és a politikai akaratunk mindenki számára élhetőbb világot teremtsen” – fogalmazott Iványi Gábor.