Izraelben a biztonságpolitikai kabinet a Gázai övezet teljes elfoglalása mellett határozott

A terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként "átvenné az irányítást" Gáza városában, miközben humanitárius segítséget biztosítana a civil lakosságnak a harcokon kívüli övezetekben. A katonai vezetés, élén Éjal Zamir vezérkari főnökkel, fenntartásainak adott hangot, mert Zamir szerint az újabb hadművelet kimeríti az izraeli erőket, és veszélyeztetheti a mintegy húsz, még élő túsz életét, miközben súlyosabb logisztikai és morális felelősséget ró a hadseregre.

Többször éles szóváltás alakult ki Zamir vezérkari főnök és a miniszterek között. Zamir arra figyelmeztetett, hogy egymillió gázai lakos kitelepítése, a túszok veszélyeztetése, és a humanitárius válasz hiánya súlyos következményekkel jár.

A kormányfő javaslatát ellenző vezérkari főnököt az utóbbi napokban éles bírálatok érték a miniszterelnök környezetéből.

A hivatalos döntésben nem szerepel a megszállás szó, jogi megfontolásból a "uralom átvétele" kifejezést használták, ugyanis az előbbi nemzetközi jogi következményeket vonna maga után a civil lakosságért viselt felelősségben. A hadművelet fokozatosan történik, először Gáza városát foglalja el az izraeli hadsereg (IDF), majd a központi menekülttáborokat.

A kabinet döntése értelmében Gáza város civil lakosságának kitelepítését be kell fejezni október 7-ig, a Hamász terrortámadásának "szimbolikus határidejéig".

Ezt követően ostrom alá vonják a városban maradt Hamász-harcosokat. A hivatalos döntés nem tartalmazza a harcok leállításának lehetőségét túszalku esetén sem, maga Netanjahu ragaszkodott hozzá, hogy a hadművelet ne álljon le.

Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter a nagymértékű humanitárius segély beengedését is ellenezte. Szmotrics úgy fogalmazott: "ha nem megyünk el a végsőkig, akkor jobb lenne a vezérkari főnök terve".

A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint a kabinet jóváhagyta Netanjahu javaslatát a felkészülésre Gáza városának elfoglalására. Közzétették a háború lezárását szolgáló öt irányelvet is, melyek között a Hamász lefegyverzése, a túszok visszahozatala, a Gázai övezet demilitarizálása, izraeli biztonsági ellenőrzése Gáza felett, és olyan polgári kormány felállítása szerepel, amely nem a Palesztin Hatósághoz tartozik.

Az IDF ezzel a tervvel szemben inkább célzott rajtaütések és újabb stratégiai tengelyek fölötti ellenőrzés révén feldarabolná a Gázai övezetet, de a miniszterelnöki hivatal szerint "a kabinet minisztereinek túlnyomó többsége úgy véli, hogy az alternatív javaslat nem vezetne sem a Hamász megsemmisítéséhez, sem a túszok visszaszerzéséhez".

A miniszterelnök az amerikai Fox News tévének adott interjúban kijelentette, hogy

Izrael elfoglalja az egész Gázai övezetet, majd átadja egy "megfelelő módon működő" civil kormánynak.

"Nem akarjuk Gázát a kezünkben tartani és irányítani. Olyan ütközőövezetet akarunk Izrael és az övezet között, mely csak akkor lehetséges, ha a Hamász eltűnik onnan" – tette hozzá.

Az újabb hadművelet ellen országszerte tömegtüntetések voltak csütörtök este, mert a civil szervezetek, a korábbi biztonsági vezetők és a túszok családjai, valamint a túszok visszatéréséért küzdők ellenzik az újabb gázai hadműveletet, mely szerintük veszélybe sodorná a túszok életét – akiknek kiszabadításáért morális felelősséggel tartozik a kormány –, és növeli Izrael nemzetközi elszigeteltségét.

"Netanjahu terve a népirtás és az elűzés politikáját folytatja. Szavai felfedik a valódi motivációkat, miért szállt ki a legutóbbi tárgyalásból, amikor közel álltunk a végleges megállapodáshoz. Ez bizonyítja, hogy hajlandó feláldozni a túszokat a saját politikai érdekeiért. Gáza meghódíthatatlan marad. A támadás kiterjesztése nem kirándulás lesz – a megszállásért súlyos árat fizet az agresszor és hadserege" – reagált a kabinet döntésére a Hamász iszlamista terrorszervezet.