Jelentősen eltér a KSH és az Eurostat számította magyar inflációs adat, bár nincsenek benne a csalások
„Magyarországon eltérő módszerrel számolják ki az inflációt, mint amilyent az Eurostat alkalmaz, ebből adódik a különbség” – mondta a Hírklikknek Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, parlamenti képviselő emlékeztetve arra, általában kicsi szokott lenni a különbség, de most a hatalmas kamatemelések miatt szokatlanul nagy. Utalva a két éve változatlan fogyasztói kosárra, illetve a termékreprezentánsok kiválasztására, hozzátette: „de persze ebben nincsenek benne azok a csalások, amit a KSH elkövet”.
Kedden jelent meg az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a legfrissebb jelentése, amiből azt láthattuk, hogy Magyarországon az idén júniusban 12,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2021 júniusban. Az idén júniusban májushoz képest az infláció 2 százalékos volt.
Az adat azért volt némileg meglepő, mert nem is kicsit meghaladta a Központi Statisztikai Hivatal által napokkal korábban közzétett számokat. A KSH ugyanis 11,7 százalékos június/június, illetve 1,5 százalékos június/május fogyasztói áremelkedési ütemről adott számot.
A két adat között szokott lenni eltérés, de nem ekkora. Akkor most miért? Hogy is van ez? Mellár Tamást kérdeztük.
„Az ok egyszerű: az Eurostat harmonizált adatot közöl, ami rendre eltér a KSH által publikált adattól” – mondta. Mint magyarázta: a különbség abból adódik, hogy más módszertannal számoljuk az inflációt mi és mással az Eurostat. Az utóbbi által használt úgynevezett harmonizált árindexben ugyanis van néhány olyan elem, ami a mienkben nincs benne. Egyébiránt mind a két adatot a KSH számolja ki, csak éppen eltérő módszertannal, a harmonizáltat az európai unió ajánlása szerint – jegyezte meg.
Példát is mondott: Magyarországon nem veszik számításba a bérlakások bérleti díját, mivel nálunk az emberek zöme saját lakásban él, szemben a nyugati országokkal, ahol pont fordított a helyzet. A harmonizált infláció emellett magasabb lesz a kamatláb emelkedése miatt is, s mint tudjuk, a jegybank drasztikus alapkamat-emeléseket hajtott végre, aminek a hatása kevéssé tükröződik a mi indexünkön, és ebből adódik a szokásosnál nagyobb különbség. Általában legfeljebb 1-2 tized-százalékpontos szokott lenni az eltérés a kétféle számítás alapján készített adat között, most azonban az éves alapon számítottnál majdnem egy, a havinál pedig fél százalékpontnyi az eltérés – jegyezte meg.
„De persze ebben sincsenek benne azok a csalások, amiket a KSH elkövet” – jegyezte meg. Mert az egy dolog, hogy a nemzetközi módszertannak is vannak hibái, de a KSH például két évvel ezelőtti fogyasztói kosárral operál, amit ugyan állítólag most már maguk is próbálnak frissíteni, de hogy milyen mértékben, azt nem tudni – mondta. Illetve arról azért beszámolt, hogy vannak olyan értesülései, miszerint egy, az MNB-ből érkezett főosztályvezető végzi ezt a munkát, mégpedig eléggé komolyan. De persze az is nagyon fontos, hogy milyen termékreprezentánsokat választanak ki a kosárba – jegyezte meg, hozzátéve: idehaza ezekkel is nagyon sok a probléma. Ha egy ilyen átszámítást elvégeznének, akkor jóval magasabb inflációs adat jönne ki – állapította meg.
„Hát még akkor mekkora lenne – és mekkora lesz –, ha nekiállnak a rezsicsökkentés elengedésének, valamint az üzemanyagárak felengedésének!” – vetítette előre a szakember. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy éppen Németországban tankolt, ahol a normál dízel literje annyiba kerül, mint idehaza a nem árstoppolté, azaz olyan 830-850 forintnyi/liter. „Nos, mihelyst megszüntetik az árkorlátot idehaza, nálunk is ennyit kell majd fizetni érte”. De vajon a kormány meg meri-e ezt lépni, kiváltképpen annak fényében, hogy a lakosság már ma is szemmel láthatóan egyre elégedetlenebb, amit mi sem mutat jobban, mint hogy egy hete folyamatosak a tüntetések, amelyek ugyan nem mozgatnak meg nagy tömegeket, de vidéken is rendre megszerveződnek? – vetettük közbe. Mellár szerint rá fognak kényszerülni. Nem véletlen, hogy nem is olyan régen már Hernádi Zsolt, a Mol első embere is arról beszélt, hogy „Messze túl vagyunk azon a ponton, ameddig még tartható a benzinárstop. Már picit elkezdtünk hazardírozni...Ez egy olyan probléma, amit még egyszer végig kell gondolni”. Mint hozzátette: már sem a MOL, sem a költségvetés nem bírja el a terhet.
„Mindenesetre, ha lesz egy kis eszük, akkor nem egyszere engedik rá az emberekre a jóval magasabb üzemanyag-árat, hanem csak lépésenként”, már csak azért is, mert akkor olyan hírig alakul majd ki a kutaknál az árfelszabadítás előtt, hogy csak na, az emberek még a fürdőkádakat is „televeszik” benzinnel – ahogy megboldogult Hofi Géza mondta.
