Katasztrófa jöhet, ha Orbán a tűzzel játszik! Néhol megduplázódott a munkanélküliek száma!

A kormányfő azt állítja, hogy annyi munkahelyet hoznak létre, amennyi a koronavírus miatt megszűnt. Reálisan számolva, hány munkanélküli lehet az országban?

A rendelkezésre álló, bizonyos esetekben egymástól eltérő adatforrások szerint, 400-450 ezren lehetnek. A munkanélküliségi ráta ennek alapján, hozzávetőleg kilenc-tíz százalék.

A hivatalos adatok alapján, 4.1 százalék körüli munkanélküli van – legalábbis a KSH szerint. Vagyis ennek duplája lehet az igaz?

Félreértés ne essék, ez egy másik módszerrel készült mutató. De azt tudni kell, hogy amióta elindult a járvány elleni védekezés, a KSH sem tudja a szokásos módon végezni az adatfelvételt. Ez pedig elég nagy bizonytalanságot visz a rendszerbe. Ezért nem mindig kellő megbízhatósággal mutatja a valóságot.

Akkor a becsélés, tehát a tíz százalék a reálisabb?

Mivel jelenleg több mint 400 ezer ember lehet munka nélkül, ennyi embernek nincs semmi jövedelme. De azt egészen pontosan még nem tudhatjuk, hogy hány munkahely szűnt meg a járvány miatt.

Ebből a 400 ezerből 73 ezer ember áprilisban vált munkanélkülivé. Viszont már május vége van. Mikor lesznek friss adatok?

Arra még újabb hónapot várni kell. Ráadásul a veszélyhelyzet kihirdetése után, a kormány olyan döntést hozott, hogy a munkaügyi kirendeltségeken sincs a korábbi gyakorlatnak megfelelő félfogadás. Az álláskeresési támogatásért előre be kell jelentkezni, és majd csak egy késői időponttól regisztrálják a munkanélkülieket. Egyelőre viszont azt sem tudjuk, hány állástalan ember jelentkezett be támogatásért a hivatalokba – de még nem kapott időpontot sem. Becsülhetjük, hogy újabb tízezrekről lehet szó.

Mindenesetre a munkanélküliséggel kapcsolatos kutatói becslések május közepére 400 ezer emberről szólnak. Azt is tudjuk, hogy ehhez jöhet 100 ezer egyéni vállalkozó: kisadózó, bt-tulajdonos, akiknek szintén nincs jövedelmük. Az adóhivatal ugyan jelezte, hogy ezek a vállalkozók kedvezményt kapnak. De hiába, akinek nincs jövedelme, az hiába kap kedvezményt.

Tehát a kutatói becslések szerint, a hivatalos adatokkal szemben, ma kilenc-tíz százalékos a munkanélküliség, ami drámai hatású a társadalomra nézve. Ez érződik már?

Igen, ez már érezhető, de robbanni később fog. Elsősorban azért, mert az álláskeresési támogatás – vagyis munkanélküli segély – nálunk csak három hónapra jár, miközben az unióban ezt kilenc hónapig biztosítják.

És nem elég, hogy csak rövid időre jár, nálunk az összeg is elég alacsony, átlagban 134 ezer, maximális összege 161 ezer forint. Három hónap lejárta után – tehát ha a családok semmilyen jövedelemhez nem jutnak – nagyon komoly problémát fognak okozni a társadalomban.

Éhezés, nyomor mindennek a velejárója, de mikor jöhet az első hulláma az elszegényedésnek?

Miután az első elbocsájtások márciusban indultak, ezért június közepén már komoly gondokat fog okozni. Ugyanis a statisztika azt mutatja, hogy a magyar háztartások háromnegyedének alig van, vagy egyáltalán nincs tartaléka. Ez azt jelenti, hogy a nyár végére, ősz elejére itt nagyon komoly gondok lesznek.

Borzasztó megélhetési problémák jelentkezhetnek majd, hisz a szociális munkások már ma is jelzik, hogy a gyermekéhezés egyre gyakoribb. Egyszerűen nincs mit enni. Ha már a gyermek is éhezik, akkor a felnőttek már régen nem esznek. Ugyanis több kutató – köztük Ferge Zsuzsa – kimutatta, hogy a legszegényebb családokban is a gyermek az első; ha van egy pici élelem, akkor azt mindenek előtt a gyermek kapja. Tehát a gyerekéhezést megelőzi a szülőké.

Ma újra megjelent, és tömeges lehet az éhezés a legszegényebb országrészekben, elsősorban Borsod, Hajdú-Bihar, Szabolcs térségében.

A kormány főtanácsadója, Hegedüs Zsuzsa ma már ritkábban tűnik fel az állami Audival, hogy csibét osszon a rászorulók között. Pedig korábban azt mondta, hogy több százezer gyermek éhezik. Az ő megsegítésükre tehát maradnak a civilek?

Leginkább az önkormányzatok tudnának segíteni, de a helyhatóságoktól ma szinte minden pénzt elvettek. A helyi polgármestereknek emiatt jóformán nem maradt lehetőségük. A civil szervezetek állami felosztását pedig jól ismerjük. Vannak a Fidesz-közeliek, meg vannak a Soros-bérencek. Akik nem fideszesek, akkor ellenségek, és tevékenységüket minden eszközzel nehezítik. Ezért hiába próbálnak meg mindent, elég nehezen tudnak segíteni a rászorulókon. A nyugat-európai értelemben vett civil szervezetek nálunk alig tudnak működni.

Tehát ősszel már komoly társadalmi feszültség várható. De hogyan lehet megelőzni az éhséglázadásokat?

Először is szükség lenne arra, hogy a legszegényebb családok valódi támogatást kapjanak. Minimum kilenc hónapra kéne emelni az álláskeresési támogatás időtartamát. Azoknak az egyéni vállalkozóknak pedig, akik jövedelem nélkül maradtak, érdemi támogatást kéne adni. Ezt csinálja minden fejlett ország, köztük az Egyesült Államok is, amely arról híres, hogy korábban nem támogatta az Európában megszokott módon a munkanélkülieket, vagy a családokat. De most az USA is támogatja a rászorultakat, hogy állami segédlettel túléljék a munkanélküliséget.

A magyar kormány felemeli a közmunkások számát, illetve a katonaság keblére öleli az állástalanokat. Ez nem elég?

A terv szerint, 200 ezerre emelik a közmunkások létszámát, ami jelenleg 90 ezer körüli. Ezt a foglalkoztatási formát arra találta ki a kormány, hogy az elmaradott térségek legszegényebb lakóinak – sajnos nem ritkán méltatlan – munkát adjanak, a minimálbér felét alig elérő jövedelemmel. De most nem iskolázatlanok, hanem középosztálybeliek, szakképzettek, érettségizettek váltak tömegével munkanélkülivé. A közmunka nem számukra lett kitalálva.

Hacsak nem ismét abban a rémségben gondolkodik a kormány – amit egyszer már megtett –, hogy a közszférából tömegével elbocsájtott alkalmazottakat visszavették közmunkásként a bérük egyharmadáért, feléért. Ez ugyancsak fokozná a társadalmi feszültséget.

A honvédség pedig limitált létszámnak, hétezer embernek adna egy speciális kiképzést, havi 161 ezer forintért. Tehát ezek a megoldások legfeljebb kommunikációs trükkök. Biztosan nem oldják meg a 400 ezer munkanélküli gondjait.

Bár szó volt róla, az állami cégek munkahelyteremtésről nincs még semmi hír. A miniszterelnök korábban azt javasolta, hogy próbálkozzanak szerződéseket alkalmazni. Hallott erről valamit?

Ez legfeljebb szlogen, Orbán Viktor először azt mondta, hogy annyi munkahelyet teremtenek, ahány megszűnt. De aztán csak közmunkásokról, katonákról beszélt. A többit eddig elfelejtette.

Elképzelhető, hogy a vasút, a posta, meg a többi állami cég fel tudja szívni a többi munkanélkülit?

Csakhogy értelmetlen vattaemberekkel feltölteni az állami cégeket! A vállalkozóknak kéne megfelelő támogatást adni, hogy újra működhessenek.

Van olyan vállalkozó, aki kap pénzt. Mészáros Lőrinc cége Egerben 4 milliárdos támogatást kap, miközben más semmit. A városban 30 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Mondja, meddig tűrhetik ezt?

Ez megjósolhatatlan. Az tény, hogy rendkívül komoly foglalkoztatási gondok vannak. A már idézett áprilisi adatok szerint,  26 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, de ez a szám Közép-Dunántúlon 42.9 százalék, Komárom-Esztergom megyében 41,3, Győr-Moson-Sopron megyében 190.7 százalék, de Zala megyében is másfélszeresével több a foglalkozás nélküli.

Ezek az adatok katasztrofálisak, tehát az ilyen gyorsan növekvő, szerteágazó munkanélküliséget már nem lehet az eddigi módszerekkel orvosolni.  Nyugat-Dunántúlon duplájára nőtt a regisztrált munkanélküli – ezt nem lehet közmunkával „kezelni”. Itt a legjobb – világszerte alkalmazott – megoldás a vállalkozóknak nyújtott támogatás.

Gondolom, az nagy kérdés, hogy a járvány lecsendesedésével megtörtént a nyitás, újra működnek a vállalkozások, vagyis mennyi idő alatt állhat talpra a gazdaság?

Az a gond, hogy a kormány valódi pénzt nem tett a gazdaság fejlesztésébe. Készült ugyan egy terv, de azt nem közgazdászok, hanem kommunikációs szakértők fogalmazták. Nagy dérrel-dúrral bejelentették, hogy minden idők legnagyobb csomagterve készült el.

Aztán egy hét múlva már meg kellett változtatni…

Azóta is sokszor változtatták, mert kiderült, hogy az állam nem valódi támogatást ad. Az egész egy kommunikációs trükk! A költségvetésbe valójában többletpénzt nem tett be, csak némileg átcsoportosította a benne lévő forrásokat. És bár bőséggel megy a pénz például a NER-lovagoknak turisztikai fejlesztésre, de ezek a társadalom problémáit sajnos nem oldják meg.

Szóval ömlik a pénz a haveroknak, futballistáknak, és a nemzet gázszerelőjének, a többieknek pedig jön az éhezés, a nélkülözés, gyűlnek a feszültségek. De hát a magyar nép béketűrő. Ön mire számít?

Csak annyit mondanék, hogy ez nem műbalhé! Itt egy valódi társadalmi konfliktus éleződik, az éhezés, a reményvesztettség, a kilátástalanság könnyen társadalmi katasztrófát okozhat. Ebből tehát nem csak gazdasági katasztrófa lesz, ha a kormány nem veszi komolyan.

Egyelőre a közvélemény sok mindent eltűr. A válság alatt keverednek is a dolgok, alig működik az egészségügy, ami persze évtizedek óta rohad. Emögött is ott van a mai kormány. Alig több, mint felét költi a magyarok egészségére a GDP-ből, mint az Európai Unió átlaga. Ha fele annyit költünk, akkor ez várható! Csodák nincsenek.

Visszatérve: a munkanélküliség nagyon kemény társadalmi konfliktussal fenyeget. A Micimackót ismerők tudják, hogy mielőtt kitört a baj, előtte egy pillanattal még nem volt semmi baj!