Katona Tamás: a kormányzati akciók csak elterelnék a figyelmet a gazdaság valódi állapotáról
Az egykori pénzügyi államtitkár kétli, hogy az árfigyelőnek, vagy a kötelező akciózásnak köszönhetően csökkenhet az év végére egy számjegyűvé az infláció. Katona Tamás közgazdász szerint ez egyszerűen gyakorlati okból következik be, semmi köze a Fidesz-kommunikációban varázsszernek beállított akciókhoz, de még csak ahhoz sem, hogy a miniszterelnök kettévágja, vagy egyebet csinál vele. A hívek persze elhihetik, hogy mindez Orbánnak köszönhető, de azért figyelhetnének arra is, hogy Magyarországon még mindig az Európai Unió átlagánál háromszor nagyobb a pénzromlás. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány most megvalósítja mindazt, amivel Orbán az ellenzék győzelme esetére riogatta a népet.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint júliusban átlagosan csaknem nyolc százalékkal csökkent a megfigyelt élelmiszerek átlagára, az árfigyelő az elmúlt hónap tapasztalatai alapján, rendkívül hatékonynak bizonyult. Júliusban a 62 termékkategória termékeinek átlagára átlagosan 7,7 százalékkal mérséklődött. A tárca szerint az árak csökkenését a kormány által június 1-jétől elindított kötelező akciózás is támogatta, ráadásul a mértékét a kormány augusztus 1-től tízről 15 százalékra emelte. Valóban csodaszer az árfigyelő és a kötelező akciózás, ahogy állítják?
A kommunikációban igen, a gyakorlatban természetesen nem – állapította meg kérdésünkre Katona Tamás. A közgazdász hozzátette, eddig is voltak akciói az élelmiszerláncoknak, s ezután is lesznek. De az Orbán-hívőkkel sikerült elhitetni, hogy a miniszterelnök megakadályozta az infláció növekedését, sőt, letörte, ahogy ígérte januárban. Úgyhogy ez a kommunikáció az említett körben valószínűleg sikeres lesz, de a gyakorlatban természetesen az égvilágon semmi értelme nincs. A kereskedelmi láncok akciózása az árverseny része, de az, amit a minisztérium állít, hogy mennyivel csökkent az élelmiszerek ára, nem fog igazolódni. Az egyetemi tanár nem kétli, hogy ennek az propaganda-kampánynak a beindítása kommunikációs szempontból észszerű volt, hiszen a júliusi árindex lényegesen alacsonyabb lesz a júniusinál. Tavaly ekkor kezdődött a nagyarányú áremelés, ezt hívják a statisztikában bázishatásnak. Tehát most nem lesz 20 százalék az infláció, csak mondjuk 18 százalék, a tavalyi 20-hoz képest. Ezt a kommunikációs stáb jól felismerte, és most majd a kormány saját érdemének állítja be. Vagyis az, hogy csökken az infláció, és ez így is marad az év végéig, az a bázishatásnak köszönhető.
Azt, hogy az év végére egy számjegyű lesz a pénzromlás, feltehetően megírták az elemzők Orbánnak – folytatta a professzor. Ennek azonban egyszerűen gyakorlati okai vannak, nem annak eredménye, hogy a miniszterelnök kettévágta, vagy egyebet csinált vele. Katona Tamás felidézte, hogy tavaly év végén már 24 százalékos volt az infláció, amihez képest még jött 8-9 százalék, ami azt jelenti, hogy a két évvel korábbihoz képest 32-vel, és nem 50 százalékkal nőnek az árak. De azért ez nem egy dicsőség! Még mindig ott tartunk, hogy az Európai Unió átlagos inflációjánál háromszor nagyobb a magyar. Ezért is nyilvánvaló, hogy semmi köze a szankciókhoz, a háborúhoz, annál több köze van viszont az orbáni gazdaságpolitikához.
A közgazdász elmondta, kénytelenek voltak kivezetni az árstopot, mert nem tudták tartani. Ugyanakkor nehéz megjósolni, hogy most mi következik, mert, ha elszabadul a forint – ami előfordulhat –, akkor megint elkezdenek emelkedni az energiaárak, ami természetesen visszafogja az áremelést. De a kereskedelmi forgalom már több mint tíz százalékkal csökkent, ami az életszínvonal, a reálkeresetek csökkenésének „eredménye”. Katona Tamás emlékeztetett rá, hogy erre hosszú évek óta nem volt precedens, még a 2008-as világválság alatt sem. Ez iszonyú nagy zuhanás és kétségkívül visszafogja az árakat, hiszen nincs fizetőképes kereslet. Az élelmiszereken kívül, más termékekre alig költenek az emberek. Élelmiszerre nyilván muszáj költeni, de a belföldi turizmus két számjegyű csökkenést mutat a Balatonnál, ahogy írták, huszonvalahány százalékkal csökkent a forgalom a júniusi adatok szerint. Nincs pénzük az embereknek.
A professzor felidézte, a 2022-es parlamenti választás előtt úgy látszott, Orbán ijesztgeti a választókat. Arról beszélt, ha az ellenzék győz, mi minden rossz fog történni. Például visszaveszik a családi támogatásokat, minden támogatást visszavesznek, és még hosszan sorolta. Aztán kiderült, hogy tulajdonképpen saját kormányprogramját ismertette, csak azt nem árulta el. De minden, amit mondott, bekövetkezett, miután a Fidesz újra kétharmadot szerzett.
