Kazahsztán Oroszország „hálátlan szomszédja” a következő célpont? 

HírKlikk 2024. április 7. 13:40 2024. ápr. 7. 13:40

Kazahsztán nem úgy táncol, ahogyan a Kremlből fütyülnek nekik, s ez módfelett nem tetszik a háborús pszichózisban égő orosz félnek. Lehet, hogy meg is issza ennek a levét, egy kiszivárgott hangfelvételen  az orosz parlament alsóháza, az állami duma képviselője arról beszél, hogy Kazahsztán lehet a putyini agresszió következő áldozata.

Andrej Guruljov nyugalmazott tábornok eredetileg az orosz törvényhozásban beszélt ezen elképzeléséről. A szombaton széles körben ismertté vált felvételen a közismerten ultranacionalista politikus arról elmélkedett, hogy az ország már nem teljesíti a Kreml parancsait, s állítása szerint már megszülettek a döntések Kazahsztán sorsát illetően – írja a Defence Blogra hivatkozva a Népszava.

Ráadásul egy másik duma-képviselő, Jevgenyij Fedorov jogi érvekkel kérdőjelezte meg Kazahsztán szuverenitását. Úgy véli, hogy a területi viták rendezéséig az országot bizonyos korlátozásokkal kellene sújtani. Ilyen például, hogy nem csatlakozhatnának az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO).

Az orosz propaganda már régóta „hálátlan szomszédként” állítja be Kazahsztánt, s a retorika fokozódása már odáig is eljutott, hogy az államot a „második Ukrajna” jelzővel illették. A rendszeresen atomháborúval fenyegetőző korábbi elnök, Dmitrij Medvegyev például egy alkalommal „mesterséges államnak” nevezte a közép-ázsiai országot – hasonló jelzőkkel illeti Ukrajnát is a putyini vezetés. 

A kiszivárgott felvétel és az azt követő reakciók még inkább bizonytalanná teszik az amúgy is törékeny eurázsai biztonsági helyzetet, s egyben előrevetítik, hogy Kazahsztánra is hasonló sors várhat mint Ukrajnára – zárul a szaklap cikke. 

Az országot jelenleg irányító elnök, Kaszim-Zsomart Tokajevet pár éve kisegítette a Kreml: 2022 elején a magas üzemanyagárak miatt tüntetések kezdődtek, amik zavargásokba csaptak át, mire a hatóságok szükségállapotot hirdettek. A vezetés csak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartóinak bevonásával látta biztosíthatónak a rend megszilárdítását. 

Szintén nem mellékes, de Kazahsztánban is jelentős orosz kisebbség él – ami ugyancsak hivatkozási alapul szolgálhat Putyinnak, amennyiben a megszállás mellett dönt. 

Kérdés persze, hogy mennyire vehetők komolyan Guruljov szavai. Tavaly ugyanis az orosz állami tévében arról beszélt, hogy Oroszországnak meg kellene támadnia azt a területet, amelyet az Egyesült Államok 1867-ben 7,2 millió dollárért vásárolt meg az orosz kormánytól – ez pedig Alaszka.

Forrás: Népszava


Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom